A minisztériumi szakvélemény azt tárgyalja, hogy a magyar kormány mit válaszoljon a tavaly novemberben második fokozatba kapcsolt kötelezettségszegési eljárás során küldött brüsszeli levélre. Brüsszel azt kérte számon a kormányon, hogy a 2011 áprilisában hatályba lépett SZÉP-kártya-rendelet korlátozásai miatt csak néhány nagyobb banki szereplő tudott kibocsátóként a piacra lépni, ezzel viszont Magyarország megsértette a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós alapelvet (így ugyanis kiszorultak az eddig ezen piacon tevékenykedő külföldi szolgáltatók).
|
| Kinyitnák a piacot több bank előtt is |
Engednének
| A már jól ismert Étkezési Erzsébet-utalvány és Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány mellett három újabbat vezetnek be. Részletek >>> |
A december 10-ei keltezésű előterjesztés lényegében teljes piacnyitást javasol a kormánynak. Megszüntetnék a rendelet számos megkötését, így a javaslat szerint a kibocsátó számára nem lenne feltétel, hogy legalább 100 ezer kibocsátott bankkártyával rendelkezzen. A külföldi bankoknak pedig nemcsak a leányvállalatai, hanem a fióktelepei is piacra léphetnének, és elegendő lenne, ha megyeszékhelyenként egyetlen ügyfélszolgálattal rendelkeznek, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor minden 35 ezer fősnél nagyobb városban kell lennie SZÉP-kártya-ügyfélszolálatnak. az NGM ugyanakkor továbbra is fenntartaná, hogy csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által ellenőrzött bankok lehessenek kibocsátók.
Ajándék a bankoknak?
A rendszert jól ismerő szakértő úgy látja: az eddigi négy kibocsátóval (OTP, MKB, K&H, Erste Bank) szemben elvileg akár 10-20 bank is beléphetne kibocsátóként a piacra, s közülük 5-8 pénzintézet megjelenése akár biztosra is vehető - ismerteti a Népszabadság szerdai száma.
Csúnya számok érkeztek. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
