A külföldieket sarcolja a kormány?
Az adóügyi EU-biztos szóvivője a BruxInfo kérdésére elmondta, a telekommunikációs adó diszkriminatívan érinti a külföldi távközlési szolgáltatókat. Emer Traynor szerint az Európai Unión belül számos adózási alapelv van, amit a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, ezek közül az egyik az egyenlő bánásmód a hazai és a külföldi vállalkozásokkal szemben.
Az NGM villámgyorsan reagált az újabb eljárásokra. Eszerint Magyarország agyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt. A kormány álláspontja szerint a Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak.
A magyar kormány álláspontja szerint az érintett társaságok teherviselő képességet jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján történik. A Bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű amiatt, hogy ezen társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A távközlési adó ellen már 2010 végén, néhány hónappal a hatályba lépése után kötelezettségszegési eljárás indult. Neelie Kroes digitális politikáért felelős bizottsági alelnök akkor úgy látta, hogy az engedélyeztetési irányelv rendelkezéseit sérti az átmeneti adó. Az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van.
Ugyancsak felszólító levelet (letter of formal notice) küldött az Európai Bizottság Magyarországnak a kiskereskedelmi különadó kapcsán is. Bár a bizottsági szóvivő azt mondta, hogy a felszólító levél nem a kötelezettségszegési eljárás része, ezekben a levelekben csak információkat kérnek a kormánytól két hónapon belül, és ez alapján döntenek majd az eljárás megindításáról, ettől függetlenül az EU Alapszerződése szerint a felszólító levél az eljárás első lépcsője, ezt később egy bizottsági tisztviselő is elismerte.
Pálinka-ügy: adómentesség a hagyományőrzésnek
Az Európai Bizottság ezen felül kifogásolja a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó szabályozást is, álláspontjuk szerint a mentesítés uniós jogba ütközik.
Az NGM ezzel kapcsolatban azt írja: a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is.
A fentiekre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje - olvasható a minisztérium közleményében.
Cafereria-ügyben is elindult az eljárás
Megindította a kötelezettségszegési eljárást a Bizottság a béren kívüli juttatások átszervezése miatt is. Már 4-5 hónapja lehetett tudni, hogy Brüsszel előveszi a SZÉP-kártyát és az Erzsébet utalványt is, ezekben az ügyekben újabb kötelezettségszegési eljárások indulnak ellenünk, de Brüsszelnek a plázastop sem tetszik. Ez utóbbi ügybenviszont egyelőre nem indít kötelezettségszegési eljárást Brüsszel, viszont úgynevezett adminisztratív levelet küldött az Európai Bizottság a kormánynak a jogszabály miatt.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
