Varga Mihály szerint ugyan jelenleg nincs szükségünk a nemzetközi szervezetek pénzére, de a piacok idegesek több euróövezeti gazdaság problémái miatt, ami zavart okozhat a magyar államadósság finanszírozásában is. A nemzetközi hiteltárgyalásokat vezető miniszter beszélt arról is, milyen kényes témák merülhetnek fel a tárgyalóasztalnál keddtől.

Kemény feltételeket szabhat Brüsszel a kormánynak a 10-15 milliárd eurós hitelkeretért cserébe. Egy kiszivárgott bizottsági dokumentum szerint a feltételek között szerepel az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklése, a válságadók kivezetése, az ingatlanadó bevezetése, valamint a jövő évi költségvetés parlamenti szavazásának elhalasztását is terítékre kerül.

Ahogy az várható volt, kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság a telekommunikációs adó, a kiskereskedelmi különadó és a cafeteriarendszer átszervezése miatt. A testület szerint a két válságadó, valamint az étkezési és üdülési utalványok magyarországi szabályozása diszkriminatívan kezeli a külföldi vállalkozásokat. A minisztériumnak esze ágában sincs változtatni.

Szolidaritási adó bevezetését tervezi a román kormány a magas közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra. 2013-tól megadóztatnák a 10 ezer lej fölötti jövedelmeket, de különadót kaphatnak az olajvállalatok is.

A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone arra kéri az Országgyűlést, vegyék figyelembe az általuk javasolt módosításokat, ha elfogadják az új távközlési adót - közölte a három társaság szerdán közös közleményben.

Az Invitel különösen fontosnak tartja, hogy a nehéz helyzetben élő, szociálisan rászoruló embereket a tervezett telefonadó ne érintse szükségtelenül hátrányosan – írja a társaság. Ezért továbbra is a jelenlegi tervezetet, a percalapú adó bevezetését tartja az ügyfelek szempontjából leginkább elfogadhatónak.

A Tesco előzetes beszámolója szerint 6 százalékkal növelte forgalmát a februárban zárult 2011-12-es üzleti évben, bruttó árbevétele 705,2 milliárd forint volt. A vállalat tavaly összesen 80,5 milliárd forint adót fizetett be, a válságadó összege pedig 12,2 milliárd forintra rúgott.

A Mol-csoport a tavalyi utolsó negyedévet 31 milliárd forint veszteséggel zárta, miközben az elemzők 44 milliárd forint nettó eredményt vártak. A csoport a kelet-európai régióban megerősítette pozícióit, Magyarországon megérezte a magas benzinárat. A gyenge forint ellenére sikerült csökkenteni a hitelállományt, de kevesebb jutott beruházásokra. A csoport így is 50 milliárddal több bevételre tett szert, mint tavaly.

Sajtóértesülés szerint pontos listával készült a magyar kormány a nemzetközi szervezetekkel való tárgyalásokra. Az Index.hu birtokába került minisztériumi tervezetet állítólag Matolcsy György írta. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a jegybanktörvény, a válságadók, pénzügyi intézmények és az adózás területén kell előrelépést elérni. Az irat gyakorlatilag nem tartalmaz újdonságot az eddig tudott, illetve sejtett dolgokról.

A piaci nyomás miatt változtatott álláspontján a kormány, ez pedig a későbbiekben is fontos tényező lehet. London szerint nem lesz gyors IMF-megállapodás, az elemzőket és a befektetőket pedig továbbra is elbizonytalanítja a kormány eddigi gazdaságpolitikája. London nem vár azonnali forinterősödést a megállapodástól.

Orbán Viktor és Wolfgang Schäuble közös sajtótájékoztató tartott. A magyar kormányfő megerősítette, hogy kivezetik a válságadókat, reményét fejezte ki, hogy továbbra is bírjuk Németország támogatását. Schäuble szerint ahogy ismertté válnak a magyar sikerek, a kritikusok elhalkulnak.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke elmondta, hogy az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon a magyar kormány több kérdésben is kitart az álláspontja mellett, többek között a válságadók szükségessége, a nyugdíjak reálértékének megtartása, és a családtámogatási rendszer szja-rendszeren történő érvényesítése mellett.