A hvg.hu birtokába került bizottsági dokumentum szerint Brüsszel a hitelért cserébe több, az országspecifikus ajánlásban szerepelő feltételt szab meg. A kiszivárgott dokumentum alapján a feltételek között szerepel az alacsony jövedelműek adóterheinek csökkentése, az ingatlanadó bevezetése, a bankadó csökkentése, és a válságadók kivezetése.
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, és az Európai Központi Bank tárgyalódelegációja július17-én érkezik meg Magyarországra, így a hivatalos tárgyalások akkor veszik kezdetüket.
Mik az elvárások?
A bizottsági dokumentum szerint Brüsszel pontosan tudni szeretné, hogy a kormány hogyan vezetné ki az országot a túlzottdeficit-eljárás alól, és milyen strukturális átalakításokat kész vállalni ennek érdekében, valamint be kell mutatnia a középtávú költségvetési célokat.
Az Európai Bizottság a kormány gazdasági előrejelzését túlzottan optimistának tartja, így arra kéri majd a parlamentet, hogy addig ne szavazzon a jövő évi nemzeti költségvetésről, amíg arról a kormány képviselői az IMF és az EU szakembereivel nem konzultálnak. Az Országgyűlés csütörtökön dönthet a 2013. évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, és elfogadja a büdzsé főszámait. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi közlése szerint a sarokszámok és a fejezeti főszámok júliusi elfogadása után ősszel, szeptember 23-án dönthet a Ház az ország 2013-as végleges költségvetéséről.
Az EB a költségvetési tervezésre és a Költségvetési Tanács hatáskörére vonatkozóan kritizálja a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvényt, és annak módosítását kérheti. Így elvárja, hogy a törvény pontosan definiálja a költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintés szabályait, mert jelenleg nincs erre vonatkozó egyértelmű törvényi elvárás, és ezt a kormány rendszeresen kihasználja.
Jöhetne az ingatlanadó
| Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter ugyanakkor már elmondta, hogy az ingatlan-, és vagyonadó bevezetésével kapcsolatban nagy valószínűséggel a kormány nemleges választ fog adni. Részletek>> |
A dokumentum szerint Brüsszel az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklését szeretné látni, melyek a 2011-2012-es adójogszabály-változások nyomán növekedtek meg. A Bizottság szerint a kormánynak mérlegelnie kell az energiaadók növelését, vagy az ingatlanadó kivetését. A foglalkoztatás növelése érdekében az EB továbbra is kiemelten kezelné a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését. Ehhez a családokra vonatkozó szociális juttatások rendszerét is hatékonyabbá tenné Brüsszel.
Brüsszel mindezek mellett attól tart, hogy a nemrég bejelentett munkavédelmi akcióterv költségvetési fedezete még nem teljesen ismert, így a több százmilliárdos költségvetési kiadás fedezet nélkül maradhat. Az EB mindezek mellett szeretné, ha a kormány a közmunkaprogram mellett nagyobb hangsúlyt fektetne a munkaerő képzésére, átképzésére és a munkahelyteremtésre.
A Bizottság feltételei között szerepel a vállalatok adminisztratív terheinek a csökkentése, valamint a kormány számolja fel a nagyvállalatokat sújtó piactorzító szabályokat, valamint célzottan támogassa az innovatív kis- és középvállalkozásokat.
Ki kell vezetni a válságadókat
A feltételek között szerepel a bankadó felülvizsgálata, melynek mértéke nem haladhatná meg a 0,5 százalékot és középtávon harmonizálnia kell a formálódó európai tranzakciós adóval. A kiszámítható adórendszerről szóló fejezet részeként a távközlési adó EU-konformmá tételét, valamint a válságadók kivezetését is elvárja Brüsszel.
Az oktatás terén is vannak elvárásai a Bizottságnak: a kormánynak tervet kellene elkészítenie, melyben körvonalazza, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a felsőoktatási törvény, valamint a keretszámok megváltoztatásával összefüggésben a felvételizők és az egyetemet, főiskolát befejezők száma ne csökkenjen.
Brüsszel továbbra is elvárja a közösségi közlekedés hatékonyabbá tételét, amely a tömegközlekedési, energetikai szektorban lévő állami vállalatok privatizációját is magában foglalná.
13 évig volt hivatalban. 
