Bár a bankfelügyeleti rendszerről már áprilisban megszületett a megállapodás a tagállamok és az EP között, a képviselőknek és az EKB-nak együttesen ki kellett dolgozniuk a felügyelet demokratikus elszámoltathatóságának módját és átláthatóságának garanciáit. Az új rendszer jelentős felügyeleti jogkört emel át a tagállamoktól uniós szintre. Sok EP-képviselő és számos tagállami parlament ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a hatáskör átvitele után megfelelő demokratikus ellenőrzés alatt álljon az új felügyelet.
A jogszabály és az azt kiegészítő EP-EKB intézményközi megállapodás értelmében az EP az információk széles köréhez hozzáférhet majd. Ezek közül a legfontosabb, hogy a döntési jegyzékekkel együtt olyan dokumentumokat kap az EKB bankfelügyeleti szárnyának felügyelőbizottsági értekezleteiről, amelyek révén az ott zajló a viták és a meghozott döntések érdemben követhetőek lesznek. Ez sokáig vitapont volt az EP és az EKB között, az előbbi eredetileg szó szerinti teljes jegyzőkönyveket követelt volna a felügyelőbizottsági ülésekről. Megállapodtak abban is, hogy a felügyelőbizottság elnökének rendszeres meghallgatásokon kell megjelennie az EP előtt.
Az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak közösen kell jóváhagynia a felügyelőbizottság elnökének és alelnökének kinevezését, és kérheti lemondásukat. Az EP emellett a bankfelügyelet által esetlegesen elkövetett hibák kivizsgálását is kezdeményezheti. Végül pedig egyes képviselők írásbeli kérdéseket tehetnek fel a bankfelügyeletnek, ezekre a testületnek rövid időn belül válaszolnia kell.
Az EP követelése nyomán módosították úgy az eredeti tervezetet, hogy szigorú választóvonalat húztak az EKB monetáris politikájával, illetve a bankfelügyelettel foglalkozó munkatársai között - annak érdekében, hogy a bankfelügyeleti szárny "mélységében" elszámoltatható legyen.
Az eurózóna tagjai számára kötelező rendszer minden más uniós tagország előtt nyitva áll. A képviselők ragaszkodtak az olyan döntéshozatali mechanizmus létrehozásához, amely az eurózónán kívüli EU-tagállamok számára is egyenlő jogállást biztosít.
Erőik folytatják a „tömeges megtorló csapásokat” Ukrajna ellen, beleértve a fővárost, Kijevet. 
