Orbán Viktor kormányfő hétfői napirend előtti parlamenti felszólalásában megvalósíthatónak nevezte a Fidesz-KDNP frakció javaslatát a devizahitelek végtörlesztéséről, ami a svájci frank hitelek esetében 180, az euróhiteleknél 250 forinton rögzítené a végtörlesztés árfolyamát.

Az  elemzők ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy nem lesz kötelező a devizahitel kiváltása forinthitellel, így elsősorban azok tudnak majd élni a lehetőséggel, akik rendelkeznek elegendő saját megtakarítással. Emiatt feltehetően csupán az adósok töredéke tud majd élni a devizahitelek végtörlesztésével.

Az MTI megkereste a Magyar Nemzeti Bankot is a kormányfő által bejelentett országvédelmi tervvel kapcsolatban, azonban az MNB sajtóosztálya egyelőre nem reagált. A jegybank pénteken - Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek a devizahitelek végtörlesztéséről szóló bejelentésére - közleményben szögezte le, hogy csak olyan megoldás lehet megfelelő a hitelesek terheinek csökkentésére, amely nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét.

Romolhat a stabilitás?

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a vagyonosabb adósok hiteleinek végtörlesztése azzal járhat, hogy a rosszul teljesítő hitelek aránya növekszik a hitelállományon belül.

A végtörlesztés emellett csökkenti a háztartások megtakarításait (nettó értelemben azonban változatlan marad, mivel csökken a tartozás is), és összességében csökkentheti a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet, így a fogyasztást is.

A leginkább negatív következmény azonban a gazdasági stabilitás és megbízhatóság újabb romlása lehet, aminek következtében a befektetők csökkenthetik magyarországi kitettségüket, elsősorban a hitelezési aktivitáson keresztül, ami eddig is kifejezetten nyomott volt. További negatív következmény a hazai bankszektor leminősítése, és így forrásainak megdrágulása lehet.

Az irány helyes

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint a svájci frank árfolyamát 180 forint felett kellene megállapítani ahhoz, hogy az eredetileg forinthitelt felvevők ne járjanak rosszabbul, mint a devizahitelesek, amennyiben előtörlesztésre kerül sor.

A bankok eredményét jelentősen rontja majd a kormányfő által javasolt, a devizahitelek végtörlesztését lehetővé tevő lépés - mondta az elemző, akinek véleménye szerint egy ilyen törvény adott esetben felemésztheti egyes bankok tőkéjét is, ez pedig nyilvánvalóan a hitelezési aktivitás szűkítésével járhat.

Ugyanakkor hosszabb távon bizonyára csökken az ország deviza kitettsége, amely csökkenti az országkockázatot is, tehát ez az irány helyes, rövid távon azonban nő a svájci frank, illetve az euró iránti kereslet, ami a forint árfolyamának gyengülését hozhatja magával - magyarázta az elemző.

Arra a kérdésre, hogy a bankok esetleg felajánlanak-e, és milyen mértékben forinthitelt azoknak, akik végtörleszteni kívánják a devizahitelüket, Barcza György azt válaszolta: ez a banki versenyben dőlhet el.

"Ennyire nyíltan még sose hallottuk, hogy az OTP és az FHB mögött ott áll a magyar állam"

Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője szerint bár a bankokat nem kényszerítik arra, hogy forint alapon refinanszírozzák a devizahitelüket végtörleszteni kívánó ügyfeleket, a végtörlesztés mindenképpen károkat okoz a pénzügyi szektornak.

Ha csak azok törlesztik vissza a tartozásukat, akik erre saját megtakarításaikból képesek, az is plusz teher a bankszektor számára - mondta az elemző, azt azonban egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy ez mekkora tőkeigényt jelentene a bankoknak. Megemlítette, hogy online felmérések szerint a devizahitelesek mintegy egynegyede lenne képes saját erőből végtörleszteni a tartozását. Barta György ezt kicsit soknak tartja, személyes véleménye szerint egytizedük tudná visszafizetni a hitelét ilyen módon.

Az elemző a végtörlesztés mellett a bankokat negatívan érintő bejelentések közé sorolta azt, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban a forintban fölmerült költségeket a bankok csak forintban számolhassák fel, továbbá hogy 30 százalékos THM fölött ne lehessen hitelt nyújtani.

Barta György beszélt arról is, hogy abból, amit a miniszterelnök elmondott, még nem lehet pontosan látni, hogyan éri el a kormány jövőre a költségvetési célszámokat, bár a szavaiból kiderült, hogy a kormány mindenképpen tartja magát a 3 százalék alatti hiányhoz, sőt Orbán Viktor 2,8 százalékot is említett, mint a mostani GDP- növekedési feltételezések melletti vízválasztót.

A Magyarország által az uniónak javasolt 35 százalékos luxus forgalmiadókulcs bevezetésével kapcsolatban az elemző úgy vélekedett, kétséges, hogy a javaslatot jóváhagyja az Európai Unió.

Orbán Viktornak az OTP-t és az FHB-t érintő kijelentésére utalva megjegyezte: "ennyire nyíltan még sose hallottuk, hogy az OTP és az FHB mögött ott áll a magyar állam, bár kétségeink nem voltak efelől".

MTI