Hólabda effektus
Akkor lehet gyanakodni piramisjátékra vagy úgynevezett hólabda effektusra, ha az adott befektetési ajánlat mögött nem létezik valós gazdasági teljesítmény, az alul lévők által beadott jutalékból fizetnek ki másokat - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az M1-en.
A befektetők sokszor nem néznek utána, hogy a sok haszon, amellyel kecsegtetik őket miből származik. A befektetőket csalogató rendezvényeket többnyire elit helyeken, szállodákban, bevásárlóközpontokban tartják, tudományos szakkifejezések használatával, ismert részvényekre való hivatkozással és befektetési gurunak beállított előadók meghívásával próbálják az érdeklődők bizalmát megnyerni - magyarázta a felügyeleti szóvivő, aki azt is megerősítette: az MNB szakemberei valóban eljárnak ilyen befektetői tájékoztatókra.
Két eset a közelmúltból
Binder István a műsorban elmondta, hogy az MNB korábban az Atlantic GAM és a vele együttműködő hálózatépítő cég ügyében tett büntető feljelentést, továbbá a one coin nevű, állítólagos virtuális valuta ügyében is együttműködik a hatóságokkal.
Az MNB alapvetően a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók beazonosítására törekszik, menet közben azonban előfordul, hogy bűncselekménygyanús esetekkel találkozik, ilyenkor a nyomozó hatóságokhoz fordulnak.
A magyar titkosszolgálatok korábban léptek volna. 
