A kormány 2012. január 19-i ülésén felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a közszférában dolgozók kedvezményes árfolyamvédelmi rendszerének feltételeit, készítse elő a megvalósításhoz szükséges jogszabályt, és tegyen javaslatot a működtetéshez szükséges forrás biztosításának módjára. Hat nap után itt az eredmény.
Végtörlesztés helyett
A kormány segítséget ígért a végtörlesztésben a közszolgáknak, de az erre vonatkozó kamatkedvezményről készült rendelettervezet elfogadására már nem maradt idő. Az ígért segítség ellenére, így nagyjából 70 ezer devizahiteles közszolga maradt tanácstalan. A kormány az árfolyamgátas rendszer kiterjesztésével segíti most meg őket.
Az "új árfolyamgát-rendszerben" azok vehetnek majd részt, akik deviza alapú, jelzálog fedezetű hitelt vett fel, jelezték végtörlesztési szándékukat bankjuknál 2011. december 31-ig, de végül nem élhettek azzal.
|
| Február közepétől újra mehetnek a bankjukhoz a közszolgák |
Ilyen kedvezményeket kapnak a közszolgák
Az NGM tájékoztatása szerint döntés született arról, hogy a közszférában dolgozók kérelmét a bankok soron kívül bírálják el – ez akár több hónapos előnyt jelent.
Az állam a közszférában dolgozók esetében gyermekszámtól függően kamattámogatást nyújt a tőke-gyűjtőszámlán lévő kamathoz. A gyermektelen családok számára 3% a kamattámogatás mértéke, és ezen felül minden gyermek után plusz 1% kamattámogatás jár.
Az állam az árfolyamgát rendszerbe belépett közszféra dolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek összege megegyezik a 2012. február 1. és az első árfolyamgát feltételei alapján fizetendő törlesztőrészlet időpontja – de legkésőbb 2012. július 1. – közötti időszakban a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségével. Ezzel a közszférában dolgozók valójában akkora támogatáshoz juthatnak, mintha 2012 februárjától az új típusú árfolyamgát szerint, rögzített árfolyam mellett (CHF/HUF: 180; EUR/HUF: 250; JPY/HUF: 2) törlesztették volna hitelüket.
1. A kormány az Országgyűlés 2012. évi első üléséig benyújtja a fent felsorolt feltételek szerinti törvényjavaslatot. Várható időpont: 2012. február 13. 2. A Parlament elfogadja a törvényjavaslatot. 3. A törvény hatályba lépését követően a közszférában dolgozó jogosultak jelzik az árfolyamgát rendszerbe való belépés szándékukat a bankok irányába. |
Rögzített árfolyam: mit is jelent pontosan?
A 2011. évi LXXV. törvény a hiteladósok számára 2011. december 31-ig tette lehetővé, hogy kezdeményezzék a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését, amelynek eredményeként rögzített árfolyam mellett (CHF/HUF: 180; EUR/HUF: 250; JPY/HUF: 2) fizethetik törlesztőrészletüket. Vagyis a rögzített és valós árfolyam közti különbség egy külön számlán halmozódik, amit csak később kell majd törlesztenie az adósoknak - ráadásul forintban.
A kormány és a Bankszövetség tavalyi megállapodása szerint a deviza jelzáloghitel-adósok 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig lesz biztosítva 2014 vége helyett.
Az új árfolyamgát feltételei szerint a rögzített árfolyamon fizetett törlesztés és az aktuális árfolyamon fizetendő törlesztés különbözete két külön számlán kerül könyvelésre. Az egyiken a fix árfolyam feletti tőketörlesztés, a másikon a fix árfolyam feletti kamat gyűlik. Az utóbbi összeget 50-50 százalékban az állam és a bankok vállalják magukra. Az ügyfél terhét jelentő tőke-gyűjtőszámla a bankközi kamat szerint, tehát kedvezményesen kamatozik.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
