Apu, mi az a Buda-Cash és a Beva?

Honlapján a „hazai retail piacvezető brókerházának” nevezi magát, azaz a kisügyfelek piacán vezetőnek, amit az is alátámaszt, hogy 11 vidéki városban van fiókja. A cégnek 2013 végén 2,7 milliárd forintos saját tőkéje volt, és abban az évben 584 millió forintos adózott eredményt ért el.

A kisügyfelek befektetéseit a Beva (Befektető-védelmi Alap) biztosítja, alapesetben fejenként 20 ezer euróig. (Több, mint hatmillió forintig.) Ha olyan cég megy csődbe, amely sok kisügyféllel rendelkezik, az egyrészt nagy terhet jelenthet a Beva számára, másrészt pedig nagy károkat okozhat az amúgy is meglehetősen konzervatív, kockázatkerülő befektetési kultúra fejlődésében.

Sajtóértesülések szerint (Index.hu, Napi.hu) a brókercég és ügyfelei a svájci frankon veszíthettek sokat, a veszteség a nyolcmilliárd forintot is elérheti. A Beva saját tőkéje a 2013-as mérlege szerint 9,8 milliárd forint volt, bevételei pedig 1,6 milliárd forintot tettek ki. Ebből körülbelül 600 millió főleg a befektetett tőke hozamaiból származott, egymilliárd pedig a brókercégek befizetéseiből.

A Beva tagjai ugyanis ügyfélállományuk alapján díjat fizetnek, hasonlóan az OBA-hoz. „A 2012. január 1. napjától hatályos Díjfizetési szabályzat szerint az I. díjalapsáv (a befektetőnként hatmillió forintot meg nem haladó letétek összesített értéke) után 0,45 ezrelék éves díj, a II. díjalapsáv (befektetőnként a hatmillió forint feletti letétek összesített értéke) után 0,015 ezrelék éves díj fizetendő” – írja a szervezet honlapja.

Fontos, hogy a Beva akkor fizet kártalanítást az ügyfeleknek, ha azok vagyonát a brókercég nem tudja kiadni. Vagyis elvesztés, ellopás, zárolás esetén jár pénz, nem pedig piaci folyamatok miatt bekövetkező károkra, árfolyamveszteségre.