|
| Mészáros Lőrinc (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) |
Mint azt az Mfor.hu megbízható forrásokból származó értesülései alapján korábban megírta, az egyik gyanús ügyletet az az augusztus 29-ei esemény válthatta ki, amelynek során a Mészáros Lőrinc többségi befolyása alatt lévő cég pozitív hitelminősítést kapott ahhoz, hogy kötvényeket bocsásson ki. A másikat pedig az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Titász) megvásárlásának október 4-ei nyilvánosságra hozatala.
Mindkét közlés olyan horderejű, amely hathat a részvények tőzsdei árfolyamára. A német Scope Ratings GmbH augusztus 29-ei döntése ugyanis zöld jelzést adott ahhoz, hogy az Opus Global Nyrt. 28,6 milliárd forint értékben bocsásson ki úgynevezett növekedési kötvényeket, amelyeknek akár a 70 százalékát, vagyis 20 milliárdot a Magyar Nemzeti Bank vásárolhat meg – 50 százalékot a jegyzéskor, a többit a másodpiaci forgalomban. A Titász pedig egy 2018 végén 100 milliárd forintos eszközértékkel bíró cég, amelynek megszerzésével az Opus nagy értékű, stabilan jövedelmező vagyonelemmel gyarapodhat – mutatott rá az adásvételt tervező E.ON és Opus közleménye. A tranzakció a társaság átvilágítását és a Gazdasági Versenyhivatal eljárását követően, 2020. harmadik negyedévben zárulhat.
Különösen a Titász-ügylet nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban merülhet fel a piacbefolyásolás gyanúja, miután a hivatalos közlés napján még 377,20 forintos árfolyam három tőzsdei nap alatt közel 16,5 százalékot zuhant. Ez felveti annak a gyanúját, hogy nem megalapozottan születtek az Opus-részvények árfolyamesésére apelláló ügyletek.
Az Opus bejelentésére az MNB most azt vizsgálhatja, történt-e jogszabálysértés, piaci visszaélés a cég részvényeivel. A piacfelügyeleti eljárás lefolytatására főszabály szerint 180 napja van a felügyeletnek.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
