| Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, a Mol korábbi tájékoztatása szerint a társaságot sem keresték meg az elfogatóparancs miatt. A cég jogi igazgatója fenyegetésként értékelte a horvát igazságügyi szervek lépését. Részletek >> |
A Hina horvát hírügynökség beszámolója szerint a horvát rendőrség igazgatósága kedden bejelentette: európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. A horvát rendőrség a hivatalos kérvényt a keddi nap folyamán küldte tovább az Interpolnak, miután hétfőn megkapták az erre vonatkozó kérelmet a zágrábi megyei bíróságtól.
Az Interpol nem kívánta kommentálni az MTI megkeresésére azt a horvát sajtóértesülést, miszerint kedden felkerült az Interpol körözési listájára Hernádi Zsolt. A lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet honlapján kedden kora este Hernádi nem szerepelt a vörös körözési listán.
A legmagasabb riasztás
Az Interpol illetékese ennek kapcsán az MTI párizsi tudósítójának elmondta: ennek három oka lehet. Az egyik, hogy a horvát kérelem még nem érkezett meg Lyonba, egy másik, hogy a kérelem még elbírálás alatt áll, a harmadik ok pedig az lehet, hogy az elfogatóparancs csak a tagországok rendőrségei számára hozzáférhető.
A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.
Vesztegetéssel gyanúsítják Hernádit
Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat. A társaság közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.
A napokban Valki László nemzetközi jogász az ügy kapcsán elmondta: Horvátországgal nincs uniós szintű bűnügyi jogsegélyegyezménye Magyarországnak. Igaz ugyan, hogy Horvátország nemrég csatlakozott az EU-hoz, ám 2011-ben megkötött csatlakozási szerződése egyelőre csak függelékében említi azt a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és a kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyet 2000-ben, illetve 2001-ben kötöttek az unió tagállamai. Ezek Horvátországra nézve csak akkor lépnek majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással.
"Én ilyen döntésről Horvátország kapcsán még nem hallottam, de az előkészítésével kapcsolatos hírek sem jutottak el hozzám" - mondta a szakember, aki hozzáfűzte azt is: Magyarország 2004-es csatlakozásakor sem automatikusan lépett hatályba az uniós jogsegélyegyezmény.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
