A hírekben elsősorban a szénhidrogének árrobbanását emlegetik az ukrán válság egyik legfontosabb hatásaként, ám számos más termék drágulásában is közrejátszik a geopolitikai konfliktus. Így például jelentősen drágult számos ipari fém is, ráadásul ezek egy részénél az orosz szállítások részaránya olyan jelentős, hogy azt nem lehet kiváltani.
Ilyen például a vanádium, amelyet az autóiparban fémek ötvözetéhez használnak, vagy a palládium, ami nélkül ma nem lehet katalizátorokat gyártani. Részben az autóipart sújtaná az is, ha nem lehetne Oroszországból Nikkelt behozni, hiszen ez az anyag kulcsfontosságú az elektromos autók akkumulátorába. De megemlíthetjük a titánt is, amely közismerten fontos a fémötvözeteknél, enélkül például a repülőgép-gyártó vállalatok kerülnének bajba. Ha leállna az orosz titánexport, akkor az Airbus például nem tudna repülőket gyártani.
A fentiek mellett az arany esetében is látványos árfolyam-erősödésnek lehettünk tanúi az elmúlt hetekben. A nemesfém ára hosszú idő után ismét átlépte az 1900 dolláros szintet, sőt egyes elemzők szerint egy uncia arany akár rövid távon belül 2000 dollár is lehet majd. A történelmi rekordot 2020 nyarán érte el a nemesfém, akkor megközelítette a 2100-as szintet (2089 dollár a rekord). Az arany kapcsán fontos kiemelni, hogy az olyan zavaros időszakban, mint amilyen a mostani, fontos menekülőeszköznek számít, nem véletlen, hogy emelkedik az ára. Igaz, a nemesfém esetében van még egy tényező, ez pedig a globálisan tapasztalható infláció, vannak ugyanis befektetők, akik emiatt csoportosítják át a vagyonuk egy részét aranyba.
Ami a mostani geopolitikai feszültségek gazdasági hatását illeti, az egyébként meglehetősen érdekes az oroszok szemszögéből. A nyersanyagárak megugrása miatt ugyanis az orosz tőzsdei vállalatok és a büdzsé is jelentős plusz bevételekre tesz szert. Ennek köszönhetően masszívan pluszos például a folyó fizetési mérleg, és rekordszintet ért el az orosz jegybanki tartalék is. Ennek köszönhetően egyébként az orosz államkötvények és a részvények is jó befektetésnek számíthatnának. A politikai kockázatok miatt azonban továbbra is inkább eladói nyomás alatt vannak ezek az eszközök. Ugyanakkor, ha sikerülne diplomáciai megállapodásra jutni Oroszországgal, akkor a most bátran lépő befektetők jó eséllyel jelentős nyereségre tehetnének szert.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
