A stratégiánk lényege, hogy a piac tényleges problémájával szeretnénk foglalkozni, ami szerint régóta nem voltak új tőzsdei bevezetések, új sztorik – mondta el Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a Dorsum Zrt. klubjában. Három csoportját látják a potenciálisan tőzsdére menő vállalatoknak, az egyik a nagyobb állami vállalatok köre, amelyek között részlegesen privatizálandók és tőkehiányosak egyaránt akadhatnak. Ez továbbra is kemény dió, hiszen ezek alapvetően politikai döntés igénylő kérdések. Zajlanak a háttéregyeztetések, ha lesz eredmény, azt nem fogjuk eltitkolni – mondta a vezérigazgató.
A második a kkv-k köre, nemzetközi példákat követve szeretnének csinálni egy kkv-kra specializálódó platformot. Egész Európában komoly fókuszban van a kkv-k tőkepiaci finanszírozása, komoly EU-s pénzek is elérhetők ehhez, ezt össze lehetne kötni a tőzsdefejlesztéssel.
Megint lehet tőzsdeképesek klubja
Ennek a programnak a koncepcióját már szövegezik, nyár közepére összeállhat, optimális esetben jövő év elején indulhat élesben a kkv-piacunk – mondta Végh Richárd. A kormánnyal egyeztetnek az EU-s pénzek felhasználásáról is. Ideális esetben egyszerre indulhat a kkv-piac és nyílhatnak meg az ezt támogató források.
Ami a magánkézben levő nagyvállalatokat illeti, remélik, hogy sok egyeztetés után megtalálják azokat a cégeket, amelyek a tőzsdére jöhetnek. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai vállalatokkal folytatott beszélgetések is visszaigazolják, hogy érdemes korán elkezdeni a megbeszéléseket a tőzsdére menetel feltételeiről, tudnivalóiról, felkészíteni a cégeket rá. Megújítanák például a korábban működő tőzsdeképes cégek klubját.
Első jogszabály-módosítások
A kormányzati együttműködéssel kapcsolatban Végh Richárd elmondta, a Parlament honlapjára már kikerültek a tőkepiaci törvény tavaszi módosításai, néhány változtatásban a tőzsde keze is benne van. A nyilvános társasággá válás szabályai korábban változtak, a tapasztalatok alapján kérték ezen jogszabályok finomítását. A tőzsde által végzett tevékenységek közé bekerült a kkv-piac működtetése, vagy például egy, zártkörű tőkeemelésekre alkalmas platform létrehozása.
A tőzsdének joga lesz megvizsgálni a tőzsdei kibocsátójelöltek jó hírnevét, és indokolt esetben elutasíthatják a kérelmet. „Ez a minőségbiztosítás szempontjából fontos” – mondta a vezérigazgató. Az adókedvezmény-javaslatok fogadtatása is kedvező, az adóval kapcsolatos módosítások e hét második felében nyilvánossá válhatnak. Sok minden azonban csak őszre vagy jövő év elejére fog beérni.
Duplázni kéne a részvények értékét
A magyar piac fő problémái között nincsenek informatikai jellegűek, nincs napirenden a Xetra-rendszer lecserélése sem. A Bécsi Tőzsdével tárgyalásban vannak a díjakról és a hosszú távú működési feltételekről, őszre remélhetőleg ezeket az egyeztetéseket is le tudják zárni – hangzott el.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a magyar részvénypiac kapitalizációja jelenleg a GDP 15-18 százalékára rúg, szerencsésebb országokban, mint Németország, Lengyelország vagy Franciaország, ez a szám 30 százalékos. Ezt határozták meg célként a BÉT számára is, amit elérni azonban nem lesz könnyű, hiszen ez duplázást jelent, és nem minden nap lehet OTP-méretű cégeket a parkettre csábítani – mondta el Végh Richárd. Van azonban mindegy 150 magyar vállalkozás, amely bármely pillanatban jöhetne a magyar tőzsdére.
A brókerek örülnek
A befektetési szolgáltatók egyöntetűen örültek a BÉT fejlesztésének, hiszen jó IPO (elsődleges részvénykibocsátás) nagyon régen volt a magyar tőzsdén – mondta el Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Rengeteg magyar befektető szokott már át a külföldi tőzsdékre, őket nehéz lesz újra megnyerni, visszaszoktatni, de ha lesz egy jó sztori itthon, akkor ez is lehetséges. Cselovszki szerint szükséges és egészséges tisztulási folyamat volt a tavalyi brókerbotrány-sorozat.
Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója elmondta, cége már 500 milliárd forintot kezel, ami túl nagy méretű tőke a magyar tőkepiac méretéhez képest, még akkor is, ha a nagy része állampapírokban van. Az üzletek jelentős része megfelelő hazai likviditás hiányában külföldi tőzsdéken köttetik, de Szabó szerint az alapkezelőnek mindenképp előnyös lenne, ha a magyar piac nagyobb lenne, hiszen a magyar cégeknek komparatív előnyük van a hazai piacon a külföldiekkel szemben.
Mindent meg lehet venni, ha olcsó
Arra a felvetésre, hogy befektetői szemszögből nézve az állami tőzsdei cégek diszkontot igényelnek-e az árból, utalt arra, hogy ez attól függ, mennyire érezteti az állam a jelenlétét az adott cégben. Mindent meg lehet venni, kérdés, hogy mennyiért, az árazás alapvető fontosságú. Ha például a piacon nincsenek biztosítva a kisbefektetők jogai, akkor alacsonyabb árak fognak kialakulni az adott tőzsdén. De nagyon drukkolunk, hogy sikerüljön a hazai tőzsde felfuttatása – tette hozzá Szabó.
A rendszerváltás utáni vállalkozói elit hatvanas éveiben jár, sokan nem tudják átadni gyermekeiknek a családi vállalkozást, az egyik megoldás a tőzsdére vitel. Az emberek nagyon éhesek a hozamra, de csak olyan étteremben szeretnek enni, ahol mások is. Mindenki olyan étteremben akar enni, amely tele van, mert azt gondolja, hogy ott jó a kaja – mondta a magyar tőzsde elhanyagoltságával kapcsolatban Szabó László.
Ha tőzsde, akkor Budapest
Végh Richárd szerint a magyar vállalkozásokkal beszélgetve számukra inkább az a kérdés, hogy tőzsdére menjenek-e, az már nemigen merül fel, hogy Budapesten, vagy valamely más európai városban kérjék a bevezetést. Ami az egyéb piacokat illeti, „bizonyos előzmények miatt” a kötvénypiacba sem lesz könnyű életet lehelni. Kitörési pont lehet a BÉT gabonaszekciója is. Erős derivatív piacot pedig majd akkor lehet csinálni, ha az alaptermékek piaca rendben lesz.
Remélem, már idén is lesz tőzsdei bevezetés, akár több is. Olyan cégeket is megkerestünk, amelyek több éves sztorit jelentenek, ezeket gyorsabban be lehet a tőzsdére vezetni – mondta Végh Richárd.
Cselovszki szerint sok olyan jogszabály került a törvényekbe az évek során, amelyek feleslegesek, ki kéne gyomlálni ezeket ahhoz, hogy a jogszabályok piackonformak legyenek. A jelek szerint azonban ezek átdolgozása már megkezdődött.
|
Sokan jelentkeztek a közös balkáni tőzsdei rendszerbe
Idő közben némileg meglepő módon hat további tőzsde jelezte, hogy szeretne csatlakozni a rendszerhez. A horvát tőzsde megvásárolta a szlovén tőzsdét, így az utóbbi automatikusan csatlakozni készül. Ezen kívül további térségbeli tőzsdék kívánnak csatlakozni, például a Belgrádi Tőzsde és az Athéni Tőzsde. |
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
