A délelőtti optimizmus alábbhagyott délutánra, mostanra inkább a mínuszok dominálnak, bár nem olyan nagyok. A német DAX index például 0,6 százalékos eséssel, a francia és holland indexek azonban csekély emelkedéssel végeztek. Az USA-ban egy-két ezrelékkel csökkennek az indexek.
Itthon a BUX csak 0,2 százalékkal emelkedett ugyan, az OTP még kevesebbel. Viszont nap közben újabb történelmi csúcsot állított be. A bankrészvény még soha nem került 15 000 forintba. A Richter negyed, a Mol fél százalékkal ment fel. A forint is tovább erősödött, már csak 330,60 az euró ára.
További árfolyamok itt láthatók
Drágulnak az édességek?
Miközben a tőzsdék, legalábbis az indexek mostanában inkább szenvednek, az árupiacon újra és újra akadnak sztárok. Az egyik a kávé, pontosabban annak amerikai változata (arabica, C típusú). Ennek tőzsdei ára az idén nyáron 14 éve, 2005 óta nem látott gödörbe is leesett, 86-87 dollár közé.
Ma viszont több hetes kitartó emelkedés után 124 dollár fölé jutott, ami 44 százalékos emelkedés a mélypontról. Egy év alatt az áremelkedés 15 százalék, miközben mintegy húsz százalékkal drágult a csokoládé-alapanyag kakaó is. (Lásd a grafikont.)
|
| A kakaó (naranccsal), az arabica kávé (kékkel), a cukor (zölddel) és a robusta kávé (feketével) tőzsdei ára. (Tradingview.com) |
Az arabica kávét egyébként Amerikában vagy például Németországban fogyasztják előszeretettel tisztán, Magyarországon inkább robusta-arabica keverék a jellemző. A robusta fő piaca Londonban van, ám ez a kávéfajta egy év alatt egyáltalán nem drágult, sőt még olcsóbb is lett mintegy tíz százalékkal.
Az alapanyag nem minden
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a cukor csak két százalékkal ment fel egy év alatt, akkor megállapíthatjuk: túl nagy veszély nem fenyegeti a karácsonyi édességek árszínvonalát. Főleg, mivel a végtermékekben az alapanyagok ára gyakorta eléggé alacsony. A szállítás, feldolgozás, csomagolás, adók, a kereskedelmi árrések nagyon sokat nyomnak a latban.
|
| Arabica kávé (Tradingview.com) |
Ugyan már, nem is fogja elpusztítani az emberiséget a mesterséges intelligencia? 
