A szerda esti amerikai kamatemelés a részvényárak szép emelkedését és a dollár gyengülését hozta, ma is hasonló a kép. „Galamblelkű kamatemelésnek” nevezték a Fed lépését, mert a Fed hozta ugyan az elvárt kamatszintet, de más téren túl engedékeny volt. (Ez látszólag ellentmondás, mert galamboknak az alacsony kamat, héjáknak a magas kamat híveit szokás nevezni.)
Már régóta nem az volt ugyanis a kérdés, hogy emel-e most kamatot a Fed, hanem inkább az, hogy az idén még mennyit emel. A hivatalos verzió három, sokan azonban már a négy felé kacsintgattak, amellett érveltek.
Holland turbó
Most viszont ehhez képest túl visszafogottnak bizonyult a Fed, nem adott ilyen jelzést, ami az idei háromnál többre utalt volna. Ezzel magyarázható, hogy a piacok úgy viselkedtek, mintha elmaradt volna egy kamatemelés, vagy a vártnál kisebb lett volna. (A részvényeknek rendszerint jót tesz az alacsonyabb kamat, a dollárt gyengíti, a kötvényeket erősíti.)
Az európai tőzsdék a kormányon levő jobboldali liberális párt vártnál jobb és a szélsőségesek vártnál rosszabb viselkedésének örülhettek ma. A német, francia, brit indexek 0,6-0,7 százalékkal mentek fel, a német DAX ezzel éves maximuma közelében tartózkodott. A holland és belga index is hasonló, fél százalékos emelkedést ért el, az olasz, spanyol mutatók közel két százalékkal lőttek ki.
A 309 forinthoz közelít az euró
Hasonlóan szépen viselkedett a BUX is, a magyar index 1,3 százalékkal menetelt, ismét vissza 33 ezer pont fölé. A nagy nyertes, egyes dél-európai bankrészvényekhez hasonlóan az OTP volt, 3,6 százalékkal 8705-ig száguldott. A Mol 0,2 százalékkal 20 975 forintra, a Richter 0,4 százalékkal 6570-re emelkedett, a Telekom 0,8 százalékkal 491-re esett.
Az Opimus majdnem a lehetséges maximummal (15 százalék) esett, a Konzum nyolccal emelkedett, miután egy vételi ajánlatot jelentettek be az Opimus részvényeire. Az euró forintárfolyama újabb hatvan fillérrel került lejjebb, 309,40 környékére.
Trump következő csatája
A vezető amerikai indexek kevéssel este hat után 0,1-0,2 százalékos mínuszban voltak. A hírek szerint a következő műsorszám az USA-ban most az lesz, hogy Donald Trump kiadáscsökkentést próbál elérni az amerikai költségvetés több területén. Ez ahhoz kell, hogy finanszírozza költséges terveit, mint a katonai költségvetés drasztikus megemelése vagy a Mexikó határára építendő gigantikus fal.
A KBC Equitas azt írta, Szerbiában terjeszkedne a Mol a Bloomberg szerint, ahol a jelenlegi 20 százalékos részesedésüket 25 százalékra növelnék. A Molra tegnap jött egy Berenberg-elemzés, 23 200 forintos célár mellett vételre javasolják a részvényeket, ez 11 százalékkal haladja meg a keddi záróárat. A Sberbank elemzője pedig az OTP részvényével kapcsolatban lett optimistább, célárát a korábbi 7 700 forintról 9 100 forintra emelte. Az ajánlás tartás maradt. A célár a 8403 forintos keddi záróárhoz képest ez 8 százalékos felértékelődési potenciált jelentett (ennek majdnem felét már be is hozta ma a részvény).
Boldoggá tették az aranytulajdonosokat
Az olaj ára a nagy zuhanások után szerdán jócskán visszapattant egy újabb készletadat nyomán. Ma a nap elején még szintén pluszban volt, de estére újra 0,4 százalékos mínuszban jár, a WTI 48,60, a WTI 51,60 dollár. Az arany is megindult felfelé az USA-kamatdöntés visszhangja miatt, az ezüst viszont épp süllyed.
Ez a központi bankok hete, sok más jegybank is a Fed-ülés utánra időzítette ülését, nem véletlenül. Sokaknak nem mindegy a dollárkamat, mert dollárban vannak eladósodva, vagy mert fenn kell tartaniuk kötvényeik kamatfelárát a dollárhoz képest.
Jegybank jegybank hátán
A svájci jegybank nem változtatott ma kondícióin és kommunikációján, továbbra is túlértékeltnek tartják a frankot és vastag mínuszban hagyták a kamatot. Változatlanul hagyta alapkamatát és a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés keretösszegét a Bank of England is.
Nem változtattak Japánban sem. Kínában viszont szerény, 10 bázispontos kamatemelést hajtottak végre, valószínűleg a tőkekiáramlás fékezése és a jüan stabilizálása érdekében. Ez volt a harmadik emelés az utóbbi három hónapban az Investing.com szerint.
Ahol ma működött az unortodoxia
A török jegybank úgy látszik, a januárban már bevált receptet alkalmazza, akkor sikerült a zuhanó lírát kissé unortodox eszközzel stabilizálni. Ennek lényege, hogy az alapkamathoz ugyan nem nyúlnak, de egy hosszabb távú kamatot megemelnek, és afelé próbálják terelni a piaci szereplőket.
Így az overnight és az egy hetes kamat változatlan maradt (9,25/7,25, illetve 8,0 százalékon), az úgynevezett késői likviditási ablak (Late Liquidity Window) kamata viszont 11-ről 11,75 százalékra emelkedett. Ez a lírát 1,5 százalékkal erősítette egyetlen nap alatt, a török kötvények hozamai pedig estek.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
