A Tesconak van már tapasztalata a pénzügyi szektorban. Korábban útjára indította saját hitelkártyáját: ma már minden 8. hitelkártya tranzakció Tesco kártyával történik. Most azt tervezik, hogy a folyószámla üzletágat ugyanígy felfuttatják.
Részesedést növelnének
A Tesco bank, amely egyébként betétszámlát és lakáshitelt is kínál, szeretne nagyobb részt megszerezni a brit bankpiacból, melyet most négy nagy ural: a Lloyds, a HSBC, a Barclays és a Bank of Scotland. Az üzletág vezetője, Benny Higgins arra számít, hogy ez egy hosszabb folyamat lesz, mert sokkal nehezebben váltanak a britek bankszámlát, mint hitelkártyát. Pontosabban hitelkártyából többet is tartanak, bankszámlából rendszerint csak egyet.
A banküzletág felfuttatása a márkahűség által jótékony hatással lehet az alaptevékenységre is, ezért a cég úgy gondolja, hogy így hosszabb távon is megtarthatja közel 30 százalékos részesedését a brit élelmiszerláncok piacán. Ezt adatok is alátámasztják: a tapasztalatok szerint, akik folyószámlát nyitnak, utána 12 százalékkal költenek többet a Tesco áruházakban.
Leküzdötték
A cég az utóbbi időben nehézségekkel küzdött: a webáruházak és a diszkont áruházláncok keltette versenyre először nem tudott megfelelően reagálni. Pár hónapja aztán komoly költségcsökkentő intézkedésekbe kezdtek: néhány nem hatékony üzletet bezártak, újabbak építését elhalasztották, és komoly árversenybe bocsátkoztak a karácsonyi szezonban. Úgy tűnik, ezek az intézkedések meghozták eredményüket, ezt mutatja a ma közzétett forgalomnövekedési adat.
És itthon?
Még egy érdekes kérdés merülhet fel, ezúttal a magyar Tesco üzletlánccal kapcsolatban. A kormány az Erste vétel és a bankadó csökkentés kapcsán gyökeresen megváltoztatta a bankokkal szembeni hozzáállását, pozitív irányba. Vajon előfordulhat-e, hogy ennek mintájára majd az áruházláncok felé is tesznek egy gesztust? Ha így lenne, a Tesco kapcsán a továbbiakban nem boltbezárásokról kéne találgatnunk, hanem egyenesen új áruházak építése is szóba kerülhetne. Virágozna itthon is az üzlet, nem csak Angliában.
Mit lehet tenni az energia-krízishelyzetben? 
