A Magyar Nemzeti Bank az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára történő emeléséről döntött. Az aranytartalék növelését támogatta, hogy tovább erősödtek azok a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok, amelyek az utóbbi években az arany szerepének felértékelődéséhez vezettek - indokolta a lépést a jegybank a lapunkhoz eljutatott közleményben.
Kiemelték: a világgazdaság egészét jellemző fokozódó bizonytalanság közepette az arany menedékeszköz és értékmegőrző funkciójának kiemelt jelentősége van, mert erősíti az országgal szembeni bizalmat és támogatja a pénzügyi stabilitást. Az arany továbbra is az egyik legfontosabb globális tartalékeszköz, amit az elmúlt évek jelentős jegybanki aranyvásárlásai is alátámasztanak. Az aranytartalék növelésével a kelet-közép-európai régióban Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
Az elmúlt években tovább erősödtek azok a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok, amelyek hozzájárultak az arany szerepének felértékelődéséhez. Az arany a történelem során számos funkciót töltött be a különböző pénzügyi rendszerekben. Az arany hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot normál piaci körülmények között is. A pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, szélsőséges piaci környezetben az arany menedékeszköz és értékmegőrző funkciójának kiemelt jelentősége van, erősítheti az országgal szembeni bizalmat, támogathatja a pénzügyi stabilitást.
Fotó: MNB
Emlékeztettek, hogy az arany továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz. A központi bankok arany iránti kereslete is ezt támasztotta alá az elmúlt években: a jegybanki vásárlások 2021-2022-ben is emelkedtek, 2022-ben történelmi csúcsot értek el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradva, de szintén 1000 tonnát meghaladó kereslettel jelentkeztek a jegybankok.
A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, állománya azonban nagymértékben ingadozott az évtizedek során. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A háború után az aranytartalék visszakerült az országba, és fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent.
Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát. Az aranytartalék jelenlegi, 110 tonnára történő növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot a hosszútávú nemzetstratégiai célok elérése érdekében. A magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett - tudtta a jegybank.
A sékel is kapott egy gyomrost – a választás előtt még emelkedtek az árfolyamok. 
