Az aranyat sok biztonságra törekvő, az inflációs veszélyek, válságok, politikai konfliktusok ellen védekezni kívánó befektető kedveli. Van, aki egész életében tart belőle, van, aki csak időszakonként. Mások azonban úgy vélik, hogy az aranynál is jobb befektetés lehet az aranybánya, mert az arany nem fizet sem kamatot, sem osztalékot, sőt még az őrzéséért is fizetni kell. Eközben a részvénytársaságok nyereséget termelnek, amiből osztalékot fizetnek, és az arany áremelkedése esetén azt meghaladó mértékben mehetnek fel a részvényeik jegyzése.
Az aranybányák vásárlása tehát egyfajta tőkeáttételes hatást okozhat, vagyis egy egységnyi aranyár-emelkedés több egységnyi részvényár-emelkedést okozhat (mert az arany árának emelkedése a költségeket alapvetően nem befolyásolja) a vállalat életében – legalábbis rövidebb távon.
Az arany nem mehet csődbe
A kérdést azonban tovább bonyolítja az is, hogy vannak aranybányák, amelyek kitermelésüket évekre előre lefedezik, vagyis a határidős piacon előre eladják. Így ezek árfolyamára a rövid távú elmozdulások alig hatnak. Míg más cégekére, ahol ilyen fedezési politika nincsen, igencsak erősen.
Ráadásul a bányarészvényekhez számos más olyan kockázat kapcsolódik, ami az aranyhoz nem. Például az arany nem mehet csődbe, egy cég viszont igen. Különböző országokban változatos politikai és szabályozói kockázatok léphetnek fel. A bányászat költségei és még sok más dolog befolyásolhatja egy részvénytársaság életét.
Mégis az arany a csúcs?
Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Jobb-e az aranybánya az aranynál? Túlszárnyalja-e a bányarészvény árfolyama az aranyét? Amint a fenti, első, ötéves időtávú grafikonon látszik, az arany ez idő alatt bőven túlteljesítette mind az aranybánya-részvényeket vásároló VanEck Gold Miners ETF-et (GDX, tőzsdén kereskedett alap), mind a hasonló részvényeket tartalmazó Arca Gold BUGS részvényindexet (HUI). Az is jól megfigyelhető, hogy amikor az arany hónapokig esik, a részvények sokkal nagyobbat esnek, amikor pedig emelkedik, akkor jóval többet mennek fel.
A szorzó sokszor két-háromszoros is lehet, például 2019-2020-ban az arany bő harminc, a részvények bő hatvan százalékkal drágultak. A most is tartó, 2022 őszén indult emelkedés során azonban az arany durván 50 százalékot ralizott, a részvények azonban “csak” nagyjából 60-at. Lemaradásban vannak? Behozzák vajon? Lehet, hogy az aranyrészvény-mánia csak ez után következik?
Az osztalékok alig csordogálnak
Mi a helyzet igazán hosszú távon? Meglepő módon a VanEck Gold Miners ETF (GDX) a “sima” árfolyamgrafikonokon a fennállása óta, 2006-tól nem emelkedett semmit.
A fenti grafikon az osztalékok értéknövelő hatását is beleszámolja, de így is csak tíz százalékos áremelkedést mutat ki. (Az alap osztalékhozama egyébként jelenleg is csekély, 1,35 százalék éves szinten.)
Elképesztően olcsónak tűnhetnek a bányák
A HUI jelzésű indexnél még durvább a lemaradás (lásd lejjebb), ez 1996 óta csak 60 százalékkal ment fel, míg az arany 557 százalékkal (több mint hat és félszeresére dollárban). Történelmi mélypontok közelében van az aranybefektetők körében figyelt “HUI/Gold ratio” (HUI/arany arány) is, az aranyrészvényindex és az arany hányadosa.
Felmerül a kérdés, akkor az aranybányák vajon borzasztóan olcsók – mert nem emelkedtek régóta –, vagy esetleg éppen ellenkezőleg, folyamatosan túl drágák, azért nem akarnak igazán megmozdulni?
A bolygó legfrusztrálóbb részvényszektora
Az egyik elemző “a bolygó legfrusztrálóbb részvényszektorának” nevezi az aranyrészvényeket. Szerinte 2003 óta a makrogazdasági háttér sokkal gyakrabban volt hátrányos az aranyrészvények számára, mint kedvező. Ennek megfelelően olyan mutatók, mint az említett HUI/arany arány, joggal voltak hosszú távon is a padlón. A HUI/arany arány 2003-ban tetőzött és azóta trendjében erősen lefelé mozgott, töredékére esett. Vagyis az aranybánya-részvények egyre olcsóbbak és olcsóbbak lettek az aranyhoz képest.
Az olaj az arany ellensége?
Elemzők az aranyrészvények alulteljesítését azzal magyarázzák, hogy az aranykitermelés költségei folyamatosan emelkedtek az utóbbi évtizedekben. Ebben szerepe lehet annak, hogy az arany egyre ritkábbá válik, az ismert készletek nagy részét már kibányászták, más része csak magas költségek mellett termelhető ki. De az is szerepet játszhat, hogy az infláció révén úgy a munkabérek, mint a felhasznált gépek és energia ára emelkedett.
Az aranybányászat rendkívül energiaintenzív üzletág – állítólag a sokat szapult bitcoin-bányászatnál is több energiát emészt fel –, így az olajár emelkedése különösen erősen sújtotta. Másutt a környezetvédelmi előírások és adók okoznak pluszkiadásokat.
Az ideális forgatókönyv az aranybányák életében az lenne, ha az arany árfolyama erősen emelkedne, az olaj ára viszont nagyot esne – írta egy elemző.
Az arany és a többiek
Az aranybányák néha hektikusnak tűnő mozgását magyarázza az is, hogy többségükben távolról sem tisztán aranybányák. Az arany sokszor más fémekkel együtt fordul elő (ezüst, réz, ólom, a platina-csoport fémei stb.) A tőzsdei “aranybányarészvények” így az esetek többségében minimum arany- és ezüstrészvények.
Mitől mehet fel még jobban az arany?
Az aranybánya-részvények mindenesetre alapvetően akkor mennek felfelé, amikor az arany is. Amely mellett pedig mostanában eléggé sok érv szól. A fontosabbak a Marketwatch szerint:
A központi bankok
A központi bankok továbbra is vásárolni fognak, az arany eddig is részben miattuk emelkedett sokat, különösen a kínai jegybank miatt. Amely azért nagy vásárló, mert a kínai politikai vezetők látták, ahogy az orosz kormányzat pénzügyi eszközeit – kötvényeket és más értékpapírokat – a nyugati kormányok elkobozták, miután Oroszország megszállta Ukrajnát. Nem akarják, hogy ez velük is megtörténjen, így csökkenteni akarják dollártartalékaikat. Az aranynál nem kell ilyesmi miatt aggódniuk. Hasonló okokból az orosz központi bank is nagy aranyvásárló.
A kínai kisbefektetők
A kínai befektetők, a magánszemélyek valószínűleg továbbra is vásárolni fognak. Az egyéni befektetők azért vásárolnak aranyat, mert az elmúlt évtizedek nagy megtakarítási eszközei, az ingatlanok nyomás alatt vannak, és a kínai részvénypiac is rosszul áll. Így az arany vonzóbb alternatívává vált, amit részben a félelem diktál.
Az USA kamatai és a dollár
Az amerikai makrogazdasági tényezők is kedveznek az aranynak: a jegybank szerepét betöltő Fed csökkenteni fogja a kamatlábat, miközben az infláció egy ideig még a jelenlegi szintek körül maradhat. Ez mérsékli a reálkamatlábakat, ami kedvez az aranynak, amely nem fizet kamatot. Az amerikai reálkamatlábak csökkenése miatt a dollár is gyengülhet. Mivel az aranyat világszerte dollárban árazzák, a dollár értékének csökkenése vonzóbbá teszi a nemesfémeket (és más árupiaci eszközöket).
Sokan attól is tartanak, hogy pénzügyi válság következhet, ami miatt a befektetők az arany vélt biztonságába menekülnének. A pénz ugyanis olyan sokáig annyira olcsó volt (lásd a nulla kamatlábak kora), hogy kockázatos, túlhitelezett befektetések történhettek. Ezek pedig még bedőlhetnek a finanszírozási költségek emelkedése miatt. (A hitelfelvevők egy része csődbe mehet.)
Az amerikai adósságplafon
Vannak, akik szerint további katalizátor lehet az arany és egyébként sok más kockázatosabb befektetés életében, ha valamikor az év vége felé ismét megemelik az amerikai adósságplafont. Nemsokára el fog ugyanis fogyni az az újabb keret, amit legutóbb sikerült kiharcolni a kormányzó politikai erőknek.
Ha ismét megemelik az adósságplafont, akkor jelentős mennyiségű friss pénz kerülhet az amerikai gazdaság vérkeringésébe, ami azután jelentős likviditást hoz a tőkepiacokra. Ez pedig különböző befektetési eszközök árára is pozitívan hathat. Lehet, hogy az aranyra is, de lehet, hogy inkább a részvények vagy a kriptovaluták számára lesz pozitív.
Az aranybányák és a csordaösztön
Az aranybányák szektorát az év elején még az egyik leginkább utált szektornak tartották, amelyekre vagy egyáltalán nem figyelnek a befektetők, vagy ha igen, akkor undorral elfordulnak tőlük. Csakhogy az ilyen szektorok gyakran nagy felfutást szoktak megélni akkor, amikor ismét megkedvelik a befektetők. (Persze nem mindig, ahogy például az írógép-gyártók sem tértek magukhoz soha többé.) Ez a kontrariánus gondolkodásmód, amikor a tömeggel szemben halad valaki és azzal ellentétes irányba fogad.
A legtöbb befektető ugyanis akkor vásárol, amikor valaminek már alaposan felverték az árát, és ami éppen nagyon népszerű, forró, izgalmas téma. Viszont hozzá nem nyúlnának valamihez, amit senki sem vásárol, ami nincs a figyelem középpontjában, ami már egy csomót esett. Nem veszik észre, hogy emiatt esetleg olcsóvá vált, illetve nincs türelmük sokat, akár éveket is várni.
(Fontosabb források: Marketwatch, Investing.com, Investing.com, Yahoo Finance. )
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
