Erről lesz szó a cikkben:
Miért nyerő az aszteroida-eső?
Miért jobb az űrbányászat mint a földi?
Gyerekmunka ellen űrmunka?
Mi a csoda az az űrrészvény?
Miközben az arany ára új történelmi csúcsokat ért el az idén dollárban, az aranybefektetőknek van egy ritkán említett rémálmuk: az aszteroidabányászat. Attól tartanak, hogy emiatt egy szép napon akkora lesz a kínálat a nemesfémekből, hogy elveszítik az értéküket, vagy legalábbis annak nagy részét.
Horribilis költségek és kockázatok
Az aszteroidabányászat egy még nem működő, de erősen kutatott üzletág, ami azt jelenti, hogy aszteroidákból vagy kisbolygókból, köztük földközeli objektumokból nyernének ki fontos nyersanyagokat. Az, hogy még nem valósult meg, az olyan komoly kihívásoknak köszönhető, mint az űrrepülés magas költségei, a bányászatra alkalmas aszteroidák nehézkes és bizonytalan azonosítása, valamint a hasznosítható anyagok kitermelésének és szállításának problémái.
Ahogy azonban a földi erőforrások kimerülése egyre reálisabbá válik, egyre vonzóbb lesz az a gondolat, hogy értékes elemeket nyerjenek ki aszteroidákból és juttassák vissza a Földre – írja a Wikipedia.
Üzletet hozó aszteroida-eső
Az alapforgatókönyv szerint tehát ezeket az anyagokat lejuttatnák a Földre, ami igen nehéz feladat. Egy másik verzió, ha a kitermelt űrbéli anyagok nem érkeznek a Földre, de segítségükkel napenergiával működő műholdakat és “űrbeli élőhelyeket” építenek odafent. Elméletileg például jégből kinyert és feldolgozott vízből a Föld körül keringő hajtóanyagraktárakat lehetne létrehozni.
Az elméletek szerint egyébként éppen aszteroida-becsapódások esője töltötte fel a Föld kérgét olyan fémekkel, mint arany, kobalt, vas, mangán, molibdén, nikkel, ozmium, palládium, platina, rénium, ródium, ruténium és volfrám. Ezek a fémek pedig nélkülözhetetlenek a gazdasági és technológiai fejlődéshez.
Javulnak az esélyek?
De hol tart ez a reménybeli üzletág egyáltalán? A Wired korábbi cikke szerint “az aszteroidabányászat felfelé ível”, esélyei javulnak, mivel az aszteroidák gazdagok a tiszta energiával kapcsolatos technológiákban használt fémekben, és ezek iránt a kereslet egyre nő.
Manapság mindenki az aszteroidákat keresi.
Japán és az Egyesült Államok űrügynökségei az utóbbi években űrhajókat küldtek, hogy megvizsgálják és mintákat hozzanak vissza a “száguldó űrsziklákról”. Olyan magánvállalatok pedig, mint az AstroForge, a Trans Astronautica Corporation és a Karman+ arra készülnek, hogy teszteljék technológiájukat az űrben.
A versenytárs a tengerben lapul
Az elektronikában, a nap- és szélenergia-termelésben, valamint az elektromos autók alkatrészeiben, különösen az akkumulátorokban használt kritikus fémek iránti kereslet azonban más irányba is hajtja a kutatókat. Más vállalatok a kobalt, a nikkel és a platina tengerfenékről való kiemelésének ellentmondásos ötletét vizsgálják. Ám egyes aszteroidák ugyanezeket az ásványi anyagokat bőséges mennyiségben rejthetik, és az űrben nincs olyan élővilág, amelyben a kitermelés során kárt tennének.
Egy tanulmány, amelyet a Colorado School of Mines munkatársa, Ian Lange és a Nemzetközi Valutaalap kutatója közösen írtak, modellezi az űrbányászat növekedését a földi bányászathoz képest. Megállapították, hogy 30-40 éven belül egyes fémek űrbéli kitermelése megelőzheti a földi kitermelést is. Becslésük szerint a fémes aszteroidák több mint ezerszer annyi nikkelt tartalmaznak, mint a földkéreg, gramm/tonnában kifejezve.
Egyre olcsóbb lesz az űrkutatás
A SpaceX, a Rocket Lab és más vállalatok által kifejlesztett újrafelhasználható rakétáknak köszönhetően pedig 2005 óta a hasznos teher kilogrammonkénti indítási költségei mintegy huszadrészükre csökkentek, és még tovább apadhatnak.
A kritikus fémeket a piacok naponta értékelik. A kobalt, a nikkel tonnánként több tízezer dollárt érhet. Az elektromos járművek és akkumulátoraik körülbelül hatszor annyi ásványi anyagot igényelnek, mint a hagyományos autók, és ezekhez mind a nikkelre, mind a kobaltra jelentős mennyiségben van szükség.
Sokat estek egyes űrfémek árai
A nikkel a napelemekhez is szükséges, a kobalt pedig a szélturbinákhoz. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a kobalt iránti kereslet 2050-re hatszorosára nőhet, és végül elérheti az évi egymillió tonnát, míg a nikkel iránti kereslet a négyszeresére. Attól is függően, hogy a kormányok és az iparágak mennyire komolyan próbálják megvalósítani a tiszta energiára való átállást. (A grafikonok szerint a nikkel és a kobalt ára azonban sokat esett az utóbbi időben, ami nyilván nem kedvez a kísérleti bányászati módszereknek.)
A platinacsoportba tartozó fémek iránti kereslet várhatóan szintén növekedni fog, mind a katalizátorok, mind az üzemanyagcellák területén.
Gyerekmunka ellen űrmunka?
A tanulmány rávilágít a bányászat társadalmi és környezeti költségeire is. A Kongói Demokratikus Köztársaság adja például a kobalttermelés 70 százalékát, míg a nikkel elsősorban Indonéziából és a Fülöp-szigetekről származik. A platina-csoportba tartozó fémek globális kínálatának nagy része pedig Oroszországban és Dél-Afrikában található.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ezekben az országokban számos bányatelepről jelentették, hogy rendszeresen gyermekmunkát vagy kényszermunkát alkalmaznak és emberi jogi visszaéléseket követnek el, különösen a kobaltellátási láncban. Az indonéziai nikkelbányászatot az erdők kivágásával és a vízkészletek szennyezésével is vádolják. A mélytengeri bányászat pedig szintén súlyos környezeti kockázatokkal jár.
Hogyan lehet aszteroidabányászatba fektetni?
Állítólag legalább két tucatnyi cég foglalkozik az űrbányászattal, pontosabban inkább annak kutatásával és előkészítésével. De nem feltétlenül van mindegyik tőzsdén, vagy ha igen, nem biztos, hogy likvid (nem mindig van belőle kínálat). De vannak hasonló tárgyú ETF-ek, azaz tőzsdén kereskedett részvényalapok. Ezek összetételének tanulmányozása is segíthet, hogy felmérjük a részvénykínálatot.
Ilyen ETF a Procure Space ETF (UFO) és az SPDR S&P Kensho Final Frontiers ETF (ROKT). Az előbbi inkább általában az űrkutatással, a második főleg magával az űrbányászattal foglalkozik. Árfolyamukat feljebb, grafikonokon mutattuk be.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Oroszország mindaddig nemet mond, amíg Ukrajna fegyvert kap a Nyugattól. 
