|
| Fotó: EPA / David Chang |
A Bloomberg számításai szerint a világ 400 leggazdagabb embere a tőzsdei, kötvénypiaci és olajpiaci eladási hullámban összesen 93 milliárd dollárt buktak múlt péntek óta. A tegnapi esésben Warren Buffett vesztette a legtöbbet. Ezért jórészt a csalási botrányba keveredett Wells Fargo a felelős - írja a napi.hu.
A világ 400 leggazdagabb embere a Bloomberg számításai szerint összesen 93 milliárd dollárt bukhatott múlt péntek óta, amikor is esni kezdett az S&P 500-as részvényindex, s a kötvénypiacokon és az olaj piacán is kisebb eladási hullám bontakozott ki.
A legtöbbet az Inditex SA-t megalapító Amancia Ortega veszítette ezekben a napokban, összesen 3,3 milliárd dollárt, a Microsoft alapító Bill Gates vagyona 2,4 milliárd dollárral ér kevesebbet piaci áron számolva.
Buffett is ráfázott
A tegnapi nap legnagyobb vesztese Warren Buffet lehetett, a számlacsalási botrányba keveredett Wells Fargo részvényinek zuhanása közvetve mintegy 1,4 milliárddal csökkenthette vagyonát Buffett befektetési cége, a Berkshire Hathaway összesen félmillió darab Wells Fargo részvénnyel rendelkezik.
Az amerikai pénzintézet részvényeinek értéke összesen 5,9 százalékkal lett alacsonyabb, miután az amerikai pénzügyi fogyasztóvédelmi felügyelet megbüntette azt a hamis számlázás miatt. A Wells Fargo ezután már nem a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező amerikai bank, első helyéről letaszította a JPMorgan.
|
Durva csalás A bank összesen 185 millió dolláros büntetést kell fizessen, mivel sok dolgozója hamis email-címekkel, hamisan generált pinkódokkal számlákat nyitottak ügyfeleknek azok tudta és beleegyezése nélkül. Az ügyfelekre ezután sokszor ráterhelték a számlanyitás és vezetés költségeit is. A bank dolgozói a tudósítások szerint így kívántak megfelelni a vezetés által előírt éves terveknek. Az üggyel kapcsolatban eddig összesen 5300 dolgozójától vált meg a bank, a hamis számlák száma elérte a kétmillió darabot |
A Federal Reserve szerdán egyhangú döntéssel 25 bázisponttal megemelte az irányadó alapkamatot, amely így a 3,75 százalék–4,00 százalék-os célsávba emelkedett. 
