Csak nem akar megállni az ingatlanalapokból való tőkekiáramlás. Októberben közel 23 milliárddal csökkent az állományuk – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) ma publikált adataiból. Az ily módon már az 1500 milliárd közelébe szűkült összesített nettó eszközértékük 160 milliárddal kevesebb a május véginél.
Azt követően jelent meg az öt éven át évi közel 5 százalékos átlaghozamot fizető Magyar Állampapír (MÁP) Plusz. S miután ez egy hónap híján egybeesett azzal a jogszabályi változással, miszerint az ingatlanalapok jegyeit május elejétől már csak 180 napra lehet visszaváltani, sokan tehették ingatlanalap helyett az új szuperkötvénybe a friss pénzeiket, vagy csoportosíthatták át abba a máshol addig szunnyadt megtakarításaikat.
Azt követően jelent meg az öt éven át évi közel 5 százalékos átlaghozamot fizető Magyar Állampapír (MÁP) Plusz. S miután ez egy hónap híján egybeesett azzal a jogszabályi változással, miszerint az ingatlanalapok jegyeit május elejétől már csak 180 napra lehet visszaváltani, sokan tehették ingatlanalap helyett az új szuperkötvénybe a friss pénzeiket, vagy csoportosíthatták át abba a máshol addig szunnyadt megtakarításaikat.
Összességében azonban az egyes fajták közül még így is az ingatlanalapokban tartották a befektetők az október végén a hazai befektetési alapokban megtalálható valamivel több mint 6190 milliárd forint legnagyobb részét. A képzeletbeli dobogóra még a kötvényalapok (1305 milliárd) és a vegyes alapok (1132 milliárd) fértek fel.
Októberben a második legnagyobb mértékű tőkekiáramlást a tőkevédett és a származtatott alapok szenvedték el, ezekből együttesen 10 milliárd távozott. A kötvényalapok csaknem 4,3 milliárddal lettek karcsúbbak, ám két ellentétes hatás eredőjeként. Míg ugyanis a rövid konstrukciók állománya 27,8 milliárddal csökkent, addig a hosszúaké 18,2 milliárddal gyarapodott, ami akár pozitívum is atekintetben, hogy a befektetők mintha egyre inkább egy évnél hosszabb ideig is hajlandóak lennének a megtakarításaikat fialtatni (hogy teljes legyen a kép, a szabad futamidejű kötvényalapokba is közel 5,4 milliárd érkezett).
Még a részvényalapok szenvedtek el csökkenést októberben, 3,1 milliárdos mértékűt, a többi alap viszont izmosodott. Némileg meglepő módon a tavalyi uniós szabályozás miatt nem kedvelt pénzpiaci alapok közel 4 milliárddal, míg az árupiaci alapok 6,5 milliárddal, a zártkörű alapok pedig 1,4 milliárddal. Két alapfajta, a vegyes és az abszolút hozamú stagnált.
Közbeszerzési reform vagy uniós megfelelés? 
