Amerikában már elvárnak 2,5 százalékos éves hozamot 10 évre, míg nálunk egyre kevesebbel is megelégszenek a befektetők, immár 2 százalék sem kell nekik. Ez a 10 éves államkötvények hozamára igaz, a rövidebb távú hozamok máshogy alakulnak, de az amerikai alapkamat is magasabb már a miénknél: 1,5 százalék, míg a hazai 0,9 százalék.
Érdekes helyzet, de leginkább abból adódik, hogy az eurózóna hozamai szélsőségesen alacsonyak, az amerikai pedig épp normalizálódik, és mi ezer szállal kötődünk az eurózónához. Nálunk azért annyi eltérés van, hogy a lakosság számára van könnyebbség: lehet kapni egy évre két százalékot, de ez az intézményekre már nem érvényes.
A részvénypiacok idén eddig szakadatlanul emelkednek, Amerika igen túlvett, az európi piacok szelídebben kapaszkodnak felfelé: az általunk leginkább követett DAX ma 0,25 százalékot emelkedik 13 400 pontig, a párizsi CAC-40 index 0,4 százalékkal 5510 pontig.
A BUX 0,2 százalékkal van feljebb 40 185 ponton, kevesebb, mint egy százalékra mindenkori legmagasabb értékétől. Az OTP 11 ezer forinton forog, ezzel elérte 2007-es, a válság előtti legmagasabb értékét. Szépen felszaladt a Telekom: egy százalékkal van feljebb 473 forinton, míg pár napja 460 alatt is volt.
|
| Euró/lengyel zloty |
A devizák közül a lengyel zloty gyengült kissé: a pár nappal ezelőtti 4,14 helyett most 4,17-et kell adni belőle az euróért. A tegnap reggeli 308-as szinthez képest a forint is gyengült: 309,30 az euróhoz képest.
Az olaj ára ismét a múlt héten elért csúcsok körül van, a WTI 61,90 dolláron, a Brent 67,80-on.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
