Ahogy arról már beszámoltunk, az OTP Bank pozitív meglepetéssel szolgált, és javuló második negyedéves számokat közölt. Így összességében a féléves adatok is sokkal jobb képet mutattak, mint az első negyedév után.
Az eredményeket elemezve Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese is azt emelte ki, hogy a koronavírus-járvány ellenére jól teljesített a bank. Mint mondta ennek egyik ismérveként például sikerült növelni a tőkearányos megtérülést (ROE), amely jelentősen javult. Az idei évre a ROE tekintetében 10 százalék feletti értéket várnak. Ez egyébként reális célnak tűnik, hiszen az erős második negyedévnek köszönhetően (amikor a mutató 14 százalékos volt) a bank az első félévben is megközelítette ezt az arányt.
A vezető hangsúlyozta, hogy az eredmények mellett fontos, hogy nagyon stabil a bankcsoport helyzete, a likviditási pozíciója továbbra is kiváló. Az árfolyamszűrt betétállomány éves összevetésben 3 százalékkal, 413 milliárddal nőtt, ezzel a nettó hitel-betét mutató 79 százalékra csökkent.
Kárpótolnák a részvényeseket
A részletek kapcsán az is kiderült, hogy a bank az akvizíciók nélkül minimális mértékben növelni tudta a bevételeit az első félévben, ugyanakkor a növekvő kockázati költségek sújtották a bankot. Ugyanakkor az újonnan konszolidálásra került leányvállalatokkal a kép még pozitívabb lett. A külföldi bankok a nyereséghez is növekvő mértékben járultak hozzá, hiszen az első negyedéves 31 százalékról a második negyedévben 50 százalékra nőtt. Újságírói kérdésre válaszolva Bencsik András jelezte, hogy nem tettek le a további terjeszkedésről. Keresik továbbra is az akvizíciós lehetőséget, ugyanakkor kulcskérdés, hogy a terjeszkedés ne veszélyeztesse a bank stabilitását.
A menedzsment elkötelezett az iránt, hogy a 2020. év után olyan nagyságrendű osztalékot fizessen, ami a részvényeseket kompenzálja a 2019. év után eredetileg kifizetni javasolt 69,44 milliárd forintnyi, ám a szabályozói elvárások miatt elmaradó osztalék után is. Az osztalék nagyságára vonatkozó konkrét javaslatot a 2020-as évet lezáró közgyűlés előtt az éves számviteli eredmény, az akvizícióslehetőségek, a gazdasági környezet alakulása, illetve a szabályozói és felügyeleti elvárások függvényében fogja megtenni.
Csökkent a tartalékképzés
Bencsik László kiemelte, hogy a második negyedéves nyereség kapcsán komoly szerepet játszott az, hogy kevesebbet különítettek el tartalékokra. Míg az első negyedévben ez 91 milliárdot tettek ki ezek a tételek, addig a második negyedévben már csak 39 milliárdot. Ráadásul a vezető szerint ezek háromnegyede továbbra sem konkrét ügyletekhez kapcsolódik, hanem az IFRS előírások miatt képezték.
Bencsik László szerint a portfólió minősége a második negyedévben nem romlott, igaz, ezt befolyásolták a bevezetett moratóriumok. Mint hangsúlyozta, készülnek arra az időszakra, amikor ez megváltozik, ezért tartalékoltak az első és a második negyedévben is, illetve ezért van az, hogy a közvetlen portfólióromlásnál többet tartalékoltak.
Lapunk kérdésére válaszolva Bencsik László a moratórium esetleges meghosszabbításáról azt válaszolta, hogy a bank alapvetően minden olyan intézkedést támogat, ami a magyar gazdasági stabilitást és a növekedést szolgálja. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy ezek az intézkedések ne rontsák a bank jövedelmezőséget. Azt is jelezte, hogy mivel várhatóan jövőre jelentős gazdasági növekedés várható, ezért jelentős javulás várható a teljesítés terén.
A vezérigazgató-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy a második félévben jóval kisebb hitelkockázati rátát várnak. Ettől nem független egyébként az a tény sem, hogy javult a helyzet a moratóriumot illetően, az adósok egy része kijelentkezett ebből. A vezető azt jelezte, hogy jelenleg a lakossági részvétel a moratóriumban 53 százalékos. A vállalati piacon ennél is kedvezőbb a helyzet, hiszen ott csak 31 százalékos a részvételi arány.
Csak a fogyasztás esett vissza
Magyarországon az első félévben dinamikusan növekedett a hitelállomány. Ebből kiemelkedik a babaváró hitel, amelynek a legdinamikusabban nőtt az állománya, de bővült a lakáshitelállomány, a jelzáloghitelek és az áruhitelek állománya. Lassulás volt Bulgáriában, Ukrajnában és Oroszországban is. A többi országban összességében pozitív volt a kép, Bencsik László szerint az adatokból az szűrhető le, hogy a fogyasztás (és így az ezzel kapcsolatos hitelezés) esett vissza, a beruházások üteme érdemben nem változott. A betétállomány növekedése effektíven felgyorsult a félév során. Igaz, ez is összefüggésben van a fogyasztás visszaesésével, hiszen sokan nem költötték el a jövedelmüket, hanem megtakarítottak.
Sajátrészvény vásárlásra vonatkozó kérdésre Bencsik László jelezte, hogy ez a munkavállalói részvényprogram működéséhez szükséges. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy véleményük szerint az árfolyam alulértékelt, így ezen az árfolyamon érdemesnek tartják saját részvényt vásárolni. A vezető jelezte, hogy a részvényvásárlásra van a jegybanktól engedélyük, ami egy adott időre és mennyiségre vonatkozik, ennek részleteit viszont nem kívánják nyilvánosságra hozni, hogy ne befolyásolják a piacot.
Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. Elmaradt az eredmény 2024-hez képest. 
