Az OTP-csoport az idei második negyedévet 78,67 milliárd forint konszolidált adózás utáni nyereséggel zárta, az előző negyedév 4 milliárd forintos vesztesége után, így a féléves nyeresége 74,6 milliárd forint lett. A második negyedévi nyereség 25 százalékkal, a féléves 58 százalékkal alacsonyabb az előző év hasonló időszakának nyereségénél. A banknak egyébként bőven sikerült túlszárnyalni az elemzők által a konszolidált adózás utáni nyereség soron várt 68 milliárdos értéket.
Az OTP Bank Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken publikált, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján a bankcsoport korrigált konszolidált adózott eredménye 82,2 milliárd forint volt a második negyedévben, 158 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, és 27 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a banknak az első negyedévben jórészt a járványhelyzet kapcsán megképzett kockázati költségek hatására esett vissza (valamennyi csoporttag esetében) az adózott eredménye. Ezzel szemben a második negyedévben a mérsékeltebb kockázati költségeknek köszönhetően az ukrán leánybankot, illetve a Merkantil Csoportot leszámítva negyedéves bázison érdemben javultak az egyedi teljesítmények.
A gazdasági összeomlás ellenére viszonylag jó az összkép
A negyedéves egy részvényre jutó eredmény a korrigálatlan adózott eredményből 301 forint, a féléves eredmény alapján 285 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 402, illetve 678 forinttal.
Az OTP csoport összes bevétele 284,2 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, ami csaknem megegyezik az előző negyedév 283,9 milliárd forintos összegével, és 10 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. Az első hat havi bevételek az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal 568 milliárd forintra nőttek. A nettó kamatbevétel 194,5 milliárd forint volt, 3 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, és 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A nettó díjak és jutalékok 66,6 milliárd forintot tettek ki, ez 4 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, és szinte megegyezik az egy évvel korábbival.
A bank legerősebb lábának továbbra is a magyar operáció számít ez 38, milliárdos profitot ért el. Ezúttal is jól teljesített a bolgár bank, amely 17 milliárdos összeggel járult hozzá a profithoz. Emellett érdemes kiemelni a horvát (7 milliárd), az ukrán (4 milliárd) és a szlovén (3 milliárd) bankot is. Összességében a külföldi leánybankok adták a negyedévben a bankcsoport korrigált profitjának felét.
A működési kiadások 2 százalékkal mérséklődtek az előző negyedévhez képest, és 13 százalékkal emelkedtek egy év alatt, mintegy 153 milliárd forintot tettek ki az idei második negyedévben. A működési eredmény 131 milliárd forint lett, az előző negyedévit 3 százalékkal, az egy évvel korábbit 6 százalékkal haladta meg. A bank mérlegfőösszege negyedéves szinten 68 milliárd forinttal mérséklődött, 21 790 milliárd forintra, éves összevetésben 32 százalékkal bővült.
A teljesítő árfolyamszűrt hitelállomány az előző negyedévi 3 százalékos bővülést
követően a második negyedévben marginálisan csökkent, így a teljesítő hitelvolumenek organikus növekedése az év első hat hónapjában 2 százalékos (+315 milliárd forint) volt. A jelentésben megjegyezték, hogy a folyósítási dinamikát a második negyedévben már erőteljesen befolyásolták a járványhelyzet következtében bevezetett korlátozó intézkedések, illetve az ügyfelek óvatosabb hitelfelvételi aktivitása.
Miközben negyedéves összevetésben az eredmény javulását láthattuk, érdemes megjegyezni, hogy összességében a járványhelyzet éreztette azért a hatását. Többek között csökkent a nettó kamatbevétel, valamint a nettó díj- és jutalékbevétel is negyedéves alapon. Az is kitűnik a bank jelentéséből, hogy egyes leánybankok esetében gyengébb volt az értékesítési tevékenység is.
Mérséklődött a tartalékképzés
A kockázati költségek 39 milliárd forintot tettek ki a második negyedévben, az első fél évben pedig csaknem 131 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 4,4 milliárd, illetve 10,6 milliárd forinttal. A második negyedév során a legnagyobb mértékű kockázati költségképzésre az orosz operáció esetében került sor.
A bank azt is jelezte, hogy azon portfóliók esetén, ahol törlesztési moratórium került bevezetésre, (és a kockázatok jelentős része várhatóan csak a moratórium lejárta után materializálódik,) a bank ettől függetlenül (az IFRS 9 szabályozásnak megfelelően) ezekre a kockázatokra is megképezte a szükséges tartalékot. A negyedéves hitelkockázati költségek nagysága (31,5 milliárdos tartalékképzést követően) a harmada az előző negyedévinek.
A koronavírus kockázataira figyelmeztet a bank
A bank jelezte, hogy a COVID-19 járványhelyzet továbbra is lényegesen világszerte befolyásolja az üzleti tevékenységet és a gazdasági tevékenységet. Mint hangsúlyozták, számos olyan, a járványhelyzettel valamint annak a világgazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatos tényező áll fenn, amely lényegesen hátrányos hatással lehet egyebek mellett a pénzügyi intézmények (ideértve az OTP Csoportot is) eredményességére, tőkehelyzetére és likviditására.
Miután májusban a járvány gazdasági hatásai miatt visszavonta éves prognózisát, az OTP vezetése továbbra sem adott részletes eredmény-előrejelzést. A jelentésben azt írták, a járványhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának üteme jelen helyzetben csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg.
Kiemelték ugyanakkor: a menedzsment elkötelezett aziránt, hogy a 2020. év után olyan nagyságrendű osztalékot fizessen, ami a részvényeseket kompenzálja a 2019. év után eredetileg kifizetni javasolt 69,44 milliárd forintnyi, ám a szabályozói elvárások miatt elmaradó osztalék után is.
Még több bevételre számítanak. 
