Keressük az igazságot a Facebook Libra körüli hype mögött

Fotó: Reuters

Az új globális digitális pénzről tett bejelentése komoly médiafigyelmet és rendkívül ellentmondásos fogadtatást kapott. Ebben a blogban csak egy pillanatképet lehet bemutatni, mert rendkívül gyors a változtatás. A Facebook és a Cambridge Analytica személyes és társadalmi adatainak használatával kapcsolatos közelmúltbeli botrány etikai megfontolásokat hozott előtérbe. A Pénzügyi Stabilitási Tanácsának (FSB) idei elemzése szerint a nagy technológiai cégek azért képesek különböző ingyenes szolgáltatásokat nyújtani, mert az ily módon elért adatokat más üzleti céljaikra tudják felhasználni. A mit sem sejtő ügyfelek a szolgáltatásuk igénybevételéért cserébe személyes adataikkal fizetnek.

Nyár elején elindult egy új, blockchain elemekre épülő, pénzügyi infrastruktúra kialakítását célzó Libra nevű projekt, megjelent a kapcsolódó White Paper is. Ha a tervek megvalósulnak, akkor ugyanolyan egyszerű lesz pénzt küldeni, mint üzeneteket vagy fotókat megosztani másokkal. A Libra további küldetése, hogy csökkentse a nemzetközi pénzküldés költségeit és nehézségeit, valamint segítse a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést korábbi (KickPay, Telegram és WeChat) kezdeményezésekhez hasonlóan. A konzorcium, a Libra Szövetség, egy független, non-profit genfi székhelyű szervezet, amelynek alapító tagjai többek között:

• fizetési szolgáltatók: MasterCard, PayPal, PayU, Stripe és VISA;
• technológiai cégek és piacterek: Booking Holdings, eBay, Farfetch, Facebook Calibra, Lyft, Spotify, Uber és MercadoPago;
• telekommunikációs cégek: Iliad és Vodafone;
• blokklánc fejlesztő cégek: Anchorage, BisonTrails, Coinbase és Xapo;
• kockázati tőkebefektetők: Andreessen Horowitz, Breakthrought Initiatives, Ribbit Capital, Thrive Capital és USV;
• akadémiai-, non-profit szervezetek: Creative Destruction Lab, Kiva, Mercy Corps és Women’s World Banking

A fenti felsorolásbana technológiai cégek között látható található a Facebook pénzügyi szolgáltatást nyújtó leányvállalata, a Facebook Calibra, amely megoldása teszi majd lehetővé a fejlesztőknek, hogy az online alkalmazásaikba beépítsék a pénzküldés lehetőségét.

A Calibra első szolgáltatása egy digitális pénztárca lesz, amely a WhatsApp és a Messenger alkalmazásokban, illetve különálló applikációként és elérhetővé válik jövőre. A szolgáltatás indításakor a tárca segítségével a Libra érmét küldhetjük, fogadhatjuk és tárolhatjuk. A Facebook tervei között szerepel, hogy a későbbiekben a Calibra tárca a számlák kifizetésére, QR-kód alapú vásárlásra és közlekedésre is alkalmassá váljon.

A Libra Szövetség partnerei közül mindegyik legalább 10 millió dollárt fizetett ezért a kiváltságért. Fontos megemlíteni, hogy nincs jelentős tradicionális pénzügyi szolgáltató, noha egyes hírek szerint a Facebook az Egyesült Államok legnagyobb bankjait komolyan kapacitálta a részvételre. Noha a projekt várható indulása csak jövőre lesz esedékes, a bejelentéssel párhuzamosan elindult a tesztüzem, amelyen keresztül a fejlesztők számára elérhetővé vált a programozói kód. Ráadásul az amerikai törvényhozás sincs elragadtatva az ötlettől, vezető politikusok és gazdasági döntéshozók ítéli el a Librát. A Financial Times Alphaville szerkesztősége is kevéssé lelkesedik a kezdeményezés iránt, sőt még egy cikksorozatot is indítottak azzal a céllal, amelyben szakértők sora magyarázza azt, hogy szerintük milyen közkeletű tévedések vannak a Librával kapcsolatban. Érdemes Jemima Kelly kifogásait pontról pontra megnézni!

Első mítosz: Egy blokklánc technológia működteti a Librát.

A Libra működését a Libra Blockchain támogatja, amely egy decentralizált programozható adatbázisnak tekinthető. Valójában a Libra blokklánc nem igazi blokklánc, mivel a blokkláncra kötelezően jellemző elemek hiányoznak mögüle. Például, míg a Bitcoin esetében a tranzakciók láncszerűen követik egymást, addig a Libra esetében sem blokkról, sem láncról nem beszélhetünk. Valójában a Libra Blockchain egy egyedi adatstruktúra, amely az idő előrehaladtával rögzíti az ügyletek állapotát. A Facebook azt mondja, hogy mivel a blokklánchoz kapcsolódó kriptográfia technológiát használja, mint például a Merkle fa, a bizánci konszenzus, ezért blokkláncnak kell nevezni. Az Alphaville szerzői szerint nem a Facebooknak kell eldöntenie, hogy mit jelent a blokklánc. Ráadásul szerintük a Librának nincs is szüksége a blokklánc technológia alkalmazására ahhoz, amilyen célt el akar érni.

Második mítosz: a Libra decentralizált.

A Libra azt állítja magáról, hogy egy decentralizált rendszer, de a kritikusok szerint ez nem igaz. Ellentétben a Bitcoin és más digitális pénzekkel, a Libra nem fogja használni a proof of work-ot a bányászok ösztönzésére, hogy munkájukkal működtessék a hálózatot. Ehelyett a Facebook és a Libra egyesület másik 27 alapító partnere saját node-okat fog működtetni, amelyek validálják a Libra tranzakciókat. A Facebook vezető szerepet tölt be a Szövetségen belül, de a végső döntéshozatali fórumot a Libra Tanács biztosítja, amely tanácsban az alapító tagok egy-egy képviselővel vannak jelen. A Libra a jövőben egy decentralizáltabb engedély nélküli rendszer irányába fog alakulni, de erről jelenleg még nincsenek publikusan elérhető részletek.

Harmadik mítosz: A Libra varázsütésre csökkentheti a határokon átnyúló fizetési díjakat.

Ezek a díjak magasak, nemcsak a technológiai kérdések miatt, hanem a politikai és szabályozási szempontok miatt is, amelyek a pénz egyik területről a másikba történő áthelyezésének bonyolult folyamatához kapcsolódnak. Bár igaz, hogy sok bank továbbra is túlzott mértékű díjakat számít fel a határokon átnyúló átutalásokért és a hazautalásokért, ma már több vállalat dolgozik azon, hogy ezeket a díjakat alacsonyabb szinten tartsák, mint például a TransferWise és a Revolut. Nincs okunk azt hinni, hogy a Libra tovább csökkentheti ezeket a költségeket. És mindaddig, amíg az emberek továbbra is központi banki pénzt használnak elsődleges fizetési eszközként, mégis valahogy át kell váltaniuk ezt a pénzt Librára, ami költséggel jár.

Negyedik mítosz: A Libra arról szól, hogy segítsen az alulbankolt társadalmi rétegeken.

A Facebook azt akarja, hogy mindenki azt gondolja, hogy ők mindent megtesznek azért, hogy növeljék a pénzügyi inklúziót a fejlődő országokban. A Világbank adatai szerint ugyanakkor a felnőtt lakosság körében még mindig van 1,7 milliárd ember (a felnőtt lakosság kb. 31%-a), akik jelenleg nem tudnak még az alapszintű pénzügyi szolgáltatásokhoz sem hozzáférni. Bár közülük „csak” közel fél milliárd rendelkezik mobiltelefonnal és internet hozzáféréssel, a szám még így is jelentősnek mondható.

De az sem világos, hogy az a személy, akinek nincs banki kapcsolata, hogyan tudja majd megvásárolni a Librát, különösen akkor, ha a Libra minden vonatkozó szigorú szabályt be akar tartani, ugyanis a szabályozók célja, hogy a felhasználók ne vehessenek részt illegális pénzmosási tevékenységben. A Libra nem valószínű, hogy segíti a gyorsan leértékelődő valutákkal rendelkező országokban élő embereket, mivel ezek az országok hajlamosak tőkekontroll intézkedéseket bevezetni annak érdekében, hogy megakadályozzák a bankjaik megrohanását. A Facebook még soha nem mutatott nagy érdeklődést az alulbankolt rétegek iránt, ezért jogos a kérdése, hogy miért lettek hirtelen ilyen segítőkészek.

Az ötödik mítosz: Libra legitimálja a Bitcoint.

A Libra „alacsony volatilitású kriptopénz”-nek nevezik magát, de éppen úgy, ahogy a Libra Blockchain sem igazi blokklánc, úgy a Libra sem igazi kriptopénz.  A jelenleg ismert stablecoin-okhoz képest a Libra abban eltér majd, hogy nem egy adott devizához kötik az értékét, hanem a legstabilabbnak ítélt devizákban tartott (pl. amerikai dollár, euro, angol font, svájci frank, japán jen), alacsony volatilitású eszközök (bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok) meghatározott kosarához. A Libra, mint kriptovaluta esetében cél az értékállóság megteremtése, a tőke megőrzése, ezért a Libra az ún. stablecoin-ok közé fog tartozni. Tehát sokkal jobban hasonlít a Winklevoss testvérek által kibocsátott Gemini dollárhoz. És valószínűleg az nem véletlen, hogy az ikrekhez hasonlóan, akik köztudottan hosszú távú riválisai Mark Zuckerbergnek, a Libra névválasztás is egy csillagjelre utal. A „blockchain” és a „kriptopénz” szavak használata inkább a PR-érték, mint valódi tartalom, mint sok hasonló kezdeményezés esetében.

A Facebook egyik célkitűzése vélelmezhetően az, hogy ha a Libra kibocsátását a nemzetközi szabályozók és hatóságok elfogadják, akkor ezáltal legitimálni tudja a Facebook adatfelhasználásával kapcsolatos kritikákat. Érdemes a Libra körüli fejleményeket szoros figyelemmel követni.