|
| Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában (MTI Fotó: Illyés Tibor) |
Felzárkóztunk
A jegybank döntését leginkább az határozta meg, hogy véleménye szerint a 10 évvel ezelőtti válság óta az arany szerepe újra növekedett a tartalékoláson belül, és ehhez most mi is alkalmazkodtunk. Eddig Magyarország aranytartaléka igen csekély volt, ezzel a lépéssel viszont a közepes aranytartalékú országok közé kerültünk. Az ügylet október első napjaiban zajlott.
Új szerep
A 90-es években illetőleg 2008 előtt a jegybankok inkább leépítették aranytartalékaikat, miután a devizák aranyhoz kötése megszűnt, és úgy gondolták, hogy emiatt az arany inkább csak egy ballaszt. A tartalékot Magyarország is leépítette a 90-es évek elején, azóta volt a lényegében 3 tonna körüli mennyiség.
Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta, hogy az aranyra immár mint stabilizáló, bizalomerősítő eszközre tekintenek, másrészt befektetési okból is veszik. Az arany a devizákkal szemben speciális eszköz: nem függ egy-egy országtól vagy országcsoporttól, mint egy deviza.
|
| Sajtótájékoztató a jegybank székházában (MTI Fotó: Illyés Tibor) |
Már itthon is van
Régiónkban más is bevásárolt: Lengyelország 112 tonnára emelte a szintjét, Romániának már eleve magas szintje volt. A mi új 31,1 tonnánk a devizatartalék 4,4 százaléka, ami megfelel az eurózónán kívüli európai országok átlagának. Új aranytartalékunk fizikai formában, az ország területén belül tartózkodik, repülővel hoztuk haza, és természetesen a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelően tárolják.
Fizikai formáját tekintve nagy tisztaságú aranytömbökről van szó, melyekből egy darab 12,4 kilogramm. A legtöbb jegybank ezt a típust tárolja.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
