A legtöbb hazai tőzsdei cégnél vagy már elfogadták a 2018-as eredmény felosztására, az osztalékfizetésre vonatkozó indítványokat, vagy a közgyűlési javaslatokat tették közzé, amiket nagy valószínűséggel elfogadnak majd. Előzetes körképünk szerint hat cégnél növelik, háromnál csökkentik az osztalékot. Kettőnél egyelőre javaslat sincs.

Néhány cégnél az osztalék végleges mértéke még a saját tulajdonban levő részvények miatt kis mértékben változhat. Az ezekre jutó osztalékot az utolsó pillanatban még fel szokták osztani a többi részvényes között. Az OTP osztaléka így a közgyűlés által megállapított 219 forintról várhatóan 221,4 forintra emelkedik. Azoknál a cégeknél, amelyek közgyűlése már elfogadta az osztalékkifizetést, sokszor még hiányzik annak pontos dátuma.

A Mol 107,3 milliárd forint osztalékot oszt ki a részvényesek között, tavaly ez még csak 94,3 milliárd volt. Az egy részvényre jutó érték várhatóan 142,5 forint lesz részvényenként, ami 95 forint rendes és 47,5 forint rendkívüli osztalékból tevődik össze. A kifizetés májusban várható, a végleges dátumot még nem tették közzé.

Négy nagy: 213 milliárd

Az OTP “csak” 61,3 milliárd forintot oszt ki részvényeseinek, ugyanannyit, mint tavaly ilyenkor. A Richter alaposan megemelt, részvényenként száz forintos osztaléka 18,64 milliárd forintot jelent, ez tavaly csak 12,67 milliárd volt. A Magyar Telekom 26,07 milliárdot oszt ki idén is, pont mint tavaly. A “négy nagy” összesen 213,3 milliárd forinttal gazdagítja a részvényeseket (nagyrészt külföldiek és magyar intézményi befektetők).

Sok tőzsdei cég az utolsó napokban tart közgyűlést. Így április 26-án az Alteo, az Elmű, az Émász, április 29-én pedig a Graphisoft Park, a Kulcs-Soft és a BIF. A Richter pedig holnap, 24-én tartja éves közgyűlését. Táblázatunkban ezeknél a közgyűlési előterjesztésben szereplő összegek szerepelnek, de általában meglehetősen ritka, hogy a részvényesek ezeket végül leszavazzák. Többnyire ugyanis már az előterjesztéseket is a fontosabb tulajdonosok egyetértésével írják.

5-7 százalékos hozam is van

Az osztalék nem egyszer a kamatoknál, kockázatmentes kötvényeknél magasabb jövedelmet tud biztosítani. Ennek számolásához osztalékhozamot szoktak kalkulálni, amihez egyszerűen elosztják az osztalékot az árfolyammal. Ezzel egyfajta kötvény-egyenértékes hozamot kapunk, amely azonban meglehetősen elméleti.

A fix kamatozású befektetésekkel ellentétben ugyanis az osztalék változhat, sőt általában változik is. Jó esetben, hosszú távon felfelé, ez adja az osztalékok másik vonzerejét az aktuális mértéken túl. Amint a táblázatból kitűnik, több vállalat osztalékhozama 5-7 százalékra rúg nálunk, ami nem rossz nemzetközi összehasonlításban sem. Jó eséllyel még a mostanában sokat emlegetett lakossági állampapírok hozamát is meghaladhatja.

Ahol még magas az osztalék

De nem is páratlan a magyar helyzet, Nyugat-Európában például a német autógyárak, sok nagybank (francia, olasz, holland), olajcégek, vegyi üzemek, dohánygyárak is fizetnek hasonló mértékű osztalékot az árfolyamra vetítve. Persze nem véletlenül, mert a kockázatosabb részvények árfolyama nyomott, ez okozza a magas osztalékhozamot.

A bankok például a recesszió veszélye és az alacsony kamatszint, az autógyárak a kereslet csökkenése és a környezetvédelemmel, elektromos átállással kapcsolatos kiadások miatt számítanak magas kockázatúnak.

Akik még hátra vannak

A Zwack üzleti éve eltér a többiekétől (március végéig tart), így éves közgyűlését csak június 26-án tartja majd. Előtte pedig május 22-én teszi közzé “2018/19. IV. negyedéves gyorsjelentését”. A cég mindenesetre szintén a szorgalmas osztalékfizetők közé tartozik, tavalyi utolsó, 1050 forintos osztaléka évi hat százalékos osztalékhozamot eredményezne a jelenlegi tőzsdei árfolyammal.

A Masterplastnál nem szerepel szám az osztalékra a közgyűlési előterjesztésben, csak azt írják, hogy majd a részvényesek javaslata alapján döntenek róla. A közgyűlés április 25-én lesz, a cég veszteséges volt tavaly. A 2017-es év után viszont fizettek osztalékot.