A két cég a horvát kormány számára készítette a tanulmányt. Az AT&Karney és az INA privatizációja előtt a társaságban vezető tisztséget betöltő Jasminko Umicevic által vezetett Oil & Gas Consulting tanácsadó cégek mintegy 350 oldalas elemzését a múlt heti találkozón Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter ismertette a magyar tárgyalódelegáció előtt – állítja a Jutarnji list.
A Mol az MTI érdeklődésére közölte: "Az elemzést készítő tanácsadók régóta ismételgetik téves információikat és megállapításaikat az INA működésével kapcsolatban. De a téves állítások akkor sem lesznek igazak, ha azokat ezerszer megismétlik."
A lap szerint a horvát kormány számára tanácsadóként dolgozó két cég feladata az volt, számítsa ki, hogy mekkora veszteséget szenvedett az INA, amióta a Mol megszerezte az irányítási jogokat a horvát olajtársaságban. A tanácsadó cégek feladata közé tartozott, hogy fejlesztési stratégiát és új irányítási modellt javasoljanak a horvát kormány számára – tudta meg a lap.
|
| (Fotó: INA) |
Az elemzésből kiderül, hogy az INA minden üzletága veszített értékén. Ez azért következhetett be, mert a szerződésben vállaltakkal ellentétben nem tartalékolt megfelelő szénhidrogén mennyiséget és a szénhidrogén kitermelés sem a szerződésben vállaltaknak alakult: 2009-től a szénhidrogén tartalékok – amelyen minden olajtársaság értéke alapul – huszonhárom százalékkal csökkentek, míg a kitermelésük harminc százalékkal. Azzal, hogy az INA nem tartotta magát ebben a két kérdésben a szerződéshez, 5,6 milliárd dollár veszteséget szenvedett el – ismertették.
Ugyanakkor, ha az olajfinomítók modernizálása a terveknek megfelelően alakult volna, 564 millió dollár plusz bevételhez jutott volna az INA – áll a Jutarnji list által közölt jelentésben. A részletes elemzésben emlékeztetnek arra, hogy az INA lejtmenete nem véletlen és nem is tudható be csupán a világgazdasági válságnak, mivel időközben a Mol hasonló mutatói mind emelkedtek: míg például az INA termelése három év alatt két százalékkal csökkent, addig a magyar olajipari vállalaté tíz százalékkal nőtt.
Egy másik idézett adat szerint miközben az INA fejlesztésre és kutatásra 23 százalékkal kevesebbet költött, a Mol ezzel párhuzamosan 33 százalékkal növelte ugyanezen kiadásait. Az adatokra, illetve a tanulmányban leírtakra egyelőre nincs hivatalos válasz, mivel az elemzést nemrég kapta meg a horvát kormány – emlékeztet a Jutarnji list.
Lapunk állandó szerzője laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor oldalán elemezte, mi lehet a hatása a közel-keleti válságnak a magyar gazdaságra. 
