Nagy dobás a Mol-tól: ezzel növelnék a forgalmat?

(Fotó: Mol.hu)

A 1000 forint névértékű törzsrészvények nyolcadolásával létrejött új, 125 forint névértékű Mol-részvényekkel folytatódik a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén. A Mol közgyűlése áprilisban döntött a részvények névértékének leszállításáról részvényfelosztás formájában.

A mintegy 102 milliárd forintos alaptőkét így 102 428 103 darab 1000 forint névértékű részvény helyett 819 424 824 darab, egyenként 125 forint névértékű törzsrészvény testesíti meg. A részesedésük mértéke tehát nem változik, csak több részvény testesíti meg.

A Mol-részvények keddi bázisárát 3057 forintban határozta meg a tőzsde. A papírok hétfői záróára 24 455 forint volt, vagyis a tőzsdei árfolyamukat is nyolcadolták. Az 1000 forint névértékűekkel utoljára szeptember 25-én volt kereskedés.

A tapasztalatok szerint működik

A módosítás nem érinti az alaptőke összegét és az "A" sorozatú részvényekhez kapcsolódó egyéb jogokat sem, a szavazati jogok aránya az átalakítást követően nem változik. Az előterjesztés azzal magyarázta a javaslatot, hogy a Mol-részvények 20 000 forint körüli tőzsdei árfolyama többszöröse a BÉT prémium szegmensét alkotó részvények 3500 forintos átlagos árfolyamának. A részvényfelaprózás jellemzően forgalom- és likviditásnövelő, a váltás utáni alacsonyabb árfolyam megkönnyíti a kisbefektetők kereskedését a Mol-részvényekkel.

Részvényfelaprózás korábban már előfordult az OTP és a Richter esetében is. Erre általában akkor kerül sor, amikor a részvények ára elér egy meghatározott szintet. A felaprózás közvetlenül nem emeli a forgalmat és az árfolyamot, mivel nem okoz változást a cég értékében. A tapasztalat szerint azonban az aprózás pozitívan hat és hozzájárul az adott vállalat részvényeinek forgalomnövekedéséhez. A Richter és OTP esetében is szignifikáns ár-, likviditás- és forgalomemelkedés volt tapasztalható a részvényfelaprózás után.ű