Első látásra meglepő reakcióval nyitott a Facebook a negyedéves jelentés után: 20 százalékos zuhanással. Pedig nem is volt rossz az eredmény, pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy most jelentkeznek a korábbi adatkiszivárgási botrány hatásai. Inkább arról lehet szó, hogy a befektetők immár komolyan elgondolkoznak azon, amit a cég főnöke, Mark Zuckerberg már régóta emleget: nem lehet a végtelenségig nőni, a cég már óriási, lassan mindenkit elér, akit lehet, ugyanakkor nem aranyárú terméket árul, mint az Apple. Ellenkezőleg, szolgáltatása ingyenes, így a reklámokból kell megélni.
|
Az emberiség harmada és ötöde
A cégnek majdnem másfél milliárd naponta aktív felhasználója van, ami önmagában elképesztően nagy szám: a teljes emberiség ötöde, beleértve a csecsemőket, aggastyánokat, na meg azt nem kevés embert, aki még olyan szegénységben él, hogy fel sem merül a mobiltelefonhoz vagy internethez jutás lehetősége (az analfabétákat meg sem említettük, bár arányuk örvendetesen csökken az emberiségen belül). A havonta aktív felhasználók száma pedig 2,5 milliárd, az emberiség harmada, a cég tényleg behálózta a világot.
A gazdag területek telítődtek
Észak-Amerikában és Európában már nem is nőtt tovább a naponta aktív felhasználók száma, sőt kissé csökkent is, de hát ez érthető: telítődött a piac. Az Egyesült Államok és Kanada összesen 360-370 milliós lakosságának a fele, 185 millió felhasználó, Európában pedig 279 millió ez a szám. A legnagyobb növekedés Indiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken történt, ők adták az elmúlt év 11 százalékos növekedésének nagy részét.
Az árbevételt messze legnagyobb mértékben az észak-amerikai felhasználók termelték: 25,91 dollárt fejenként, szemben az előző negyedévi 23,59-cel, így a cég teljes, 13,23 milliárdos árbevételének majdnem fele 6,25 milliárd dollár onnan jött össze. Európából jön a bevétel negyede, 3,3 milliárd dollár, és csak a maradék alig több mint egynegyed része jön a világ többi részéről, ami a napi felhasználók kétharmadát, egymilliárd embert jelent.
Ez meg is magyarázza, miért lehet indokolt a pesszimizmus annak ellenére, hogy most még nagyot növekedett az árbevétel. A két fejőstehén, az árbevétel 70 százalékát adó Észak-Amerika és Európa már telítődött, mindenki felhasználó, aki szóba kerülhet. A fejenkénti árbevétel pedig azért növelhető nehezen, mert a felhasználók egyre inkább az Instagramot és a Messengert használják, nem töltenek több időt magán a Facebook oldalon, így nehezebb reklámmal elérni őket.
Növekvő költségek
Nos, mindez azt mutatja, hogy jön a fékezés, a gyors árbevétel növekedés véget fog érni. Ráadásul a költségek is növekednek, mivel az adatvédelem komoly feladatokat ró a cégre: nem lehet az oldalt csak úgy magára hagyva működni, hanem állandóan figyelni kell a csalások, visszaélések, jogosulatlan adatszerzések, sőt választási beavatkozások kiszűrésére. A költségek jobban nőttek, mint a bevételek: míg utóbbiak 42 százalékkal, addig előbbiek 50 százalékkal, 7,4 milliárd dollárra. Így a cég profitmarzsa csökken: bár 44 százalékkal még mindig elképesztően magas más iparágakhoz képest, ez a menedzsment várakozásai szerint tovább fog csökkenni.
Figyelmeztetés, árazás
A cég kifejezetten figyelmeztette is az elemzőket, hogy már az árbevétel-növekedés is vissza fog esni az egyszámjegyű tartományba. Ez azt jelenti, hogy a mostani 1,74 dolláros részvényenkénti eredményre egész máshogy kell tekinteni, mint eddig, és ez már indokolja a zuhanást. Ha úgy számoljuk, hogy az éves részvényenkénti eredmény ennek kicsit több mint négyszerese lesz, akkor 8 dollárt kapunk, és ezzel már úgy kell kalkulálnunk, hogy nem jön nagy növekedés jövőre.
A tegnapi, 217 dolláros árral a P/E hányados így 27 lenne, ami egy kevéssé növekvő cégnek meglehetősen sok, 20-nál nagyobb érték nem indokolt. Vélhetően ezt árazzák most át gyorsan a befektetők, persze valószínű, hogy sokan lesznek, akik a hirtelen visszaeső árfolyamban jó vételi lehetőséget látnak, így nem kizárt, hogy jelentős hullámzások jönnek a papír árfolyamában.
Az ukrán fegyveres erők ellátásához is fontos. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
