Az INA horvát olajvállalatnál működő szakszervezetek szerint a dolgozók örülnének, ha a magyar kormány által kilátásba helyezett részvényeladást olyan módon oldanák meg, hogy a horvát állam ismét többségi tulajdonos legyen, és többségi joga legyen a cég irányításában.
A magyar kormány a horvát rendőrség által Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen kedden kiadott elfogatóparancsra reagálva kérte fel a magyar olajipari cég menedzsmentjét portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére. A horvát hírügynökség szerdai jelentése szerint a szakszervezetek azt állítják, hogy a Mol nem invesztált semmit a horvát olajtársaság fejlesztésébe.
Nem teljesítették a szerződést?
| A magyar kormány szerint teljesítették a szerződésben leírtakat. Részletek >>> |
Ivan Tomac, a független energiaipari és vegyipari szakszervezet vezetője azt mondta, hogy a magyarok "kövér profitra" tettek szert az INA révén, és valószínűleg még többet szereznek majd a részvényeik eladásával, miközben szerinte a Mol nem teljesítette az eredeti vásárlási szerződésben kikötött feltételeket.
"A Mol nem modernizálta a rijekai (Fiume) és sisaki (Sziszek) finomítókat, mi több, a sisakiban felére csökkent a termelés. A Mol nem fektetett be a viszonteladói hálózatba, ehelyett franchise-rendszerben működtette azt, az INA boszniai és hercegovinai benzinkútjain pedig magyar és nem horvát olajat árulnak" - mondta Tomac.
A szakszervezeti vezető szerint ezen felül a magyarok által uralt cégvezetés közreműködött a horvát petrokémiai ipar "lerombolásában", a svájci központú Dioki (Dioki Holding AG) céghez hasonlóan, s ez nem csupán a Diokit birtokló Robert Jezic hibája volt.
Ha harmadik szereplő veszi meg, még az is jobb
A horvát állam számára a legjobb az lenne, ha visszaszerezné az ellenőrzést az INA fölött, de ha a 49,1 százalékot valaki másnak adják el, lehet, hogy az új többségi tulajdonos méltányosabb lenne a horvát gazdasággal - mondta. Horvátország jelenleg 44,8 százalékos részesedéssel rendelkezik az INA-ban.
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait. 
