Ésszerűbben
Mint ismeretes, akkor 1 euró nem érhetett kevesebbet, mint 1,20 svájci frankot. A svájci jegybank a nagy nyomás hatására hirtelen elengedte az árfolyamot, ami olyan káoszt okozott, hogy a piac gyakorlatilag lefagyott. 1,04 körül állt helyre, ami közel 15 százalékos felértékelődés, és utána hónapokig ezen a szinten mozgott. Néha a paritásig is eljutott, néha 1,08 is volt, aztán végül az utóbbi időben beállt 1,08-1,10 közé.
Így csak 10 százalékkal erősebb, mint az árfolyamkorlát idején volt, ami arra utal, hogy ha a jegybank egy kicsit ésszerűbben hajtja végre az árfolyam felszabadítást, el lehetett volna kerülni az első percek teljes piaci összeomlását, ami elképesztő veszteséget okozott világszerte.
Alkalmazkodás
Ugyanakkor az, hogy végül csak 10 százalék lett a hosszabb távú felértékelődés, a svájci gazdaságot is megkímélte, sőt, az ország nagyon jól alkalmazkodott ehhez a kihíváshoz. Ugyan saját magának óriási veszteséget okozott, de ez nem tényleges bukó, ez csak a könyvekben jelentkezik. A gigantikus euró-hegy, amit megvettek az intervenció során, frankban kevesebbet ér, mégpedig 23 milliárddal.
A komolyabb hatás ott jelentkezett, hogy olcsóbb lett az import, drágább az export. A gazdaság azonban alkalmazkodott: a fogyasztói árak 1,1 százalékkal csökkentek tavaly. Ez azonban nem egy hagyományos deflációs helyzet, hanem a gazdaság rugalmas alkalmazkodása a versenyképesség megőrzése érdekében.
Átvészelték
Ez sikerült is, amint a tőzsdei árak alakulása is mutatja. Január 15-én a svájci tőzsde is összeomlott, 9300-ról 8000 pont alá esett, de áprilisra már vissza is ment 9300 pontra, sőt rövidesen fölé is került. Egyrészt azért, mert végül a frank nem ment az égig, másrészt mert látszott, hogy a cégek gyorsan alkalmazkodnak. Komoly egy gazdaság, akár hogy is nézzük.
Az ország még a recessziót is elkerülte, a gazdasági növekedés csak visszaesett, az előző évi 2-ről 1 százalékra, miközben idén már másfél százalékot várnak. A munkanélküliség 5 éves csúcsra emelkedett decemberben, de ez még mindig csak 3,4 százalék, a legtöbb ország igen elégedett lenne vele. Jövőre egyébként 3,6 százalékot várnak.
A jövő
A jövő attól függ, lesz-e még komolyabb árfolyam ingadozás. Az elmúlt egy év alapján arra számíthatunk, hogy a frankról a befektetők csendesen megfeledkeztek, menedékvalutaként pedig túl drága már a tartása, mivel erősen negatív a kamata. Nem valószínű tehát, hogy újra felértékelődne a frank, pláne nem a paritás fölé. Így viszont az országra már nem várnak további megpróbáltatások, az alkalmazkodás lezajlik.
A befektetők, spekulánsok, brókercégek pedig örökre megtanulhatták, hogy jegybank által mesterségesen fenntartott árfolyam nem létezik, csak ideig-óráig. Sőt, a kockázat ilyenkor sokkalta nagyobb, mint szabadon lebegő árfolyamnál, hisz a gát ledőlése után jön a cunami.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
