Vegyes a kép a tőke- és pénzpiacokon világszerte. A bizonytalanság hátterében elsősorban az áll, hogy az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság szerdán elkaszálta Donald Trump úgynevezett „viszontvámjait”, ám egy újabb bírósági verdikt a Legfelsőbb Bíróság végső döntéséig érvényben hagyta azokat.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy az a 90 napos felfüggesztés marad hatályban, amely eredményeként az áprilisban meghirdetett új tarifák, amelyek az Egyesült Államok összes fontos kereskedelmi partnerét érintik, július elejétől válhatnak élessé.

Kínában egy további körülmény is borzolta a befektetők idegeit. Trump rendületlenül ütlegeli az ázsiai birodalmat, de vízhólyagos lett a keze. Nevezetesen, Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere azt mondta, hogy az országa és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások az elmúlt hetekben elakadtak. Ezek célja, hogy a felek megállapodjanak valamilyen hosszú távra érvényes vámrezsimről, azt követően, hogy Trump egyik korábbi dührohama és az arra adott pekingi válaszok nyomán a két ország több lépcsőben 100 százalék fölé emelte az egymással szembeni vámjait. Az elmúlt hetekben Peking többször bírálta Washingtont azért, hogy korlátozni akarja a chipgyártó iparát, miközben az amerikai kormány exportkorlátozásokat vezetett be az ezek tervezéséhez szükséges szoftverekre. A felek május elején egyeztek meg az elborult vámszintek bevezetésének 90 napos elhalasztásáról. Bessent szerint a tárgyalások vissza fognak térni a rendes kerékvágásba.

Le és fel

A három legnagyobb amerikai index a vámok eltörlése után emelkedett, majd a döntés végrehajtásának felfüggesztése nyomán lekókadt. Végül 0,3-0,4 százalékkal erősödtek. A Nvidia chipgyártó részvényára a cég vártnál jobb első negyedéves teljesítményének köszönhetően három százalékkal nőtt. A befektetők az MI-chipek gyártójának jó teljesítményében azt láthatják, hogy talán a technológiai ipar ellenállhat a kereskedelmi háborúnak. Kínában az említett két körülmény hatására a Sanghai Composite Index 0,5 százalékkal gyengült, a hongkongi Hang Seng pedig 1,3 százalékkal, a japán Nikkei-225 meg bő 1 százalékkal. Utóbbi értékvesztéséhez hozzájárult, hogy a tokiói májusi infláció – amelyet az országos pénzromlás előjelének tartanak – nagyobb lett a vártnál. Ezért a befektetők arra számítanak, hogy a japán jegybank 25 bázisponttal emeli alapkamatát júliusban.

Európában viszont a vevőké volt a főszerep a pénteki kereskedés elején. A londoni irányadó index, a FTSE-100 0,8 százalékos erősödését a frankfurti DAX 0,7 százalékos többlete kísérte nem sokkal 11 óra előtt. Párizsban viszont harmatos, 0,3 százalékos emelkedésnek örülhettek csak a befektetők. 

A Magyar Telekom kilóg a sorból, megszólal a Moody's

A budapesti tőzsdeindex, a BUX ekkor halvány mínuszban volt, ez számokban 0,2 százalékos mínusznak felelt meg. A vezető papírok közül az OTP Bank és a Richter egyaránt 0,2 százalékkal került lejjebb, a Mol viszont 0,6 százalékos gyengülésnél tartott. A Magyar Telekom a stagnálásával kivételt jelentett. 

A hazai devizapiacon szűk sávban mozgott a forint az euró ellenében. Csütörtökön 404 forint körül oldalazott az euró. Péntek délelőtt pedig 20 fillérrel e szint alatt volt a jegyzés. 

Az erstés szakértők emlékeztettek: A nap végén, a piacok zárását követően teszi közzé legfrissebb értékelését hazánkra vonatkozóan a Moody’s. A hitelminősítő novemberben rontotta a magyar kilátást, stabilról negatívra, ugyanakkor a leminősítésre alapvetően nem számítunk, feltehetően megmaradhat a tavaly ősszel választott kilátás és besorolás is.

Gyengülő pályán az olaj, a gáz és az arany

Az olajat az egymással szembemenő amerikai bírósági döntések keltette bizonytalanság mellett az is mozgatta, hogy az OPEC+ országai május utolsó napján a kitermelésük emelése mellett dönthetnek. Ez júliustól hozna nagyobb kínálatot a piacra. Eközben a kartell nem tudja rávenni Kazahsztánt arra, hogy ne lépje túl a számára meghatározott kitermelési kvótát.

Mindezek eredőjeként a Brent jegyzése pénteken valamivel hordónként 65 dollár alatt alakult, miközben a WTI hordójáért kicsit kevesebb mint 61 dollárt kellett fizetni. Várakozások szerint az OPEC+ döntése több mint 400 ezer hordóval dobhatja majd meg az olajkitermelést. A földgáz árát is az amerikai jogi csetepaté mozgatja. A Trump döntését elkaszáló határozat után 37 euró/MWh-ra ment fel a jegyzés, majd a 35 eurós szintre szelídült. Ha végül falnak megy az elnök a vámjaival, akkor a befektetők szerint erősödhet a világgazdaság és ezzel az energiahordozók iránti
kereslet. Ha nem, akkor nem.

Az arany ára a hónap utolsó előtti napján is folytatta a május utolsó hetén át tartó szánkázását. A 3303 dollár/unciás körüli szinttel nagyjából egy százalékkal gyengülhet a sárga nemesfém ára egy hét alatt. A hogyan tovább kérdésére adandó válaszra a friss amerikai inflációs adatra szóló útmutatást, mivel előrejelezheti a Fed következő kamatdöntésének irányát.

A kriptódevizák esetében inkább pirosba hajlottak a jegyzések. A bitcoinos piacon 0,2 százalékos veszteség következett be. Az Ethereum ezt 0,5 százalékos mínusszal fejelte meg. Az XRP és a Solana azonban jóval tetemesebb, 2-2 százalék feletti gyengülést mondhatott magáénak.