Ma Martin Luther King napja miatt nincs kereskedés Amerikában, mégis az ottani hírek diktáltak Európában is. Donald Trump hétvégi interjúját rágcsálta egész nap a sajtó, például azt, hogy a NATO-t elavultnak tartja, vagy hogy a BMW-t, amely Mexikóban épít gyárat, különadóval fenyegette meg. Emiatt és az Amerikában kibocsátási botrányba keveredett Fiat miatt a vesztesek között az autóipar volt az egyik éllovas. De általában az a kiszámíthatatlanság, ami a Trump-megnyilatkozásokból lejön, szintén nem tett jót a tőzsdei hangulatnak.
A másik ünneprontó Theresa May volt, aki a Hard Brexitre utaló megnyilatkozásával az angol font árfolyamát nyomta le alaposabban, egy százalék körüli mértékben. Olaszországot egy kisebb hitelminősítő leminősítette (DBRS), ez az olasz bankoknak lehet rossz, főleg, ha más minősítők is követik majd a példát. Így a bankszektor is nagyon szenvedett.
Az olasz index így átlag feletti mértékben, 1,2 százalékkal gyengült, a német DAX 0,6, a francia CAC 0,8, a brit FTSE 100 pedig 0,1 százalékkal ment le. A BUX index viszont volt nagyobb pluszban is, de a végére csak 0,1 százalékos emelkedést tudott elérni. Ez főleg a 0,7 százalékkal, 6318 forintra emelkedő Richternek köszönhető, és a Telekomnak, amely 1,2 százalékkal 509 forintra ment fel. Az OTP 0,4 százalékkal 8858-ra, a Mol 0,2 százalékkal 21 000 forintra süllyedt.
Az Equilor hírlevele szerint az HSBC 22 900 forintra emelte a Mol célárfolyamát a korábbi 20 500 forintról, továbbra is vételen van nála a papír. A Goldman Sachs pedig 7900 forintról 9000 forintra emelte célárfolyamát az OTP-re, továbbra is semleges/semleges az értékelés.
A forint kissé gyengébb lett, az euró 60 fillérrel, 307,80-307,90 forintra drágult. A dollárindex 0,4 százalékkal erősödött, a török líra ismét az összeomlás jeleit mutatja, mintegy két százalékkal zuhant az értéke.
Az olaj ára kissé lefelé csorgott, de csak minimálisan, egy-két ezrelékkel csupán. Az arany viszont szépen tartja magát, ma fél százalékkal drágult, és ezzel átlépve egy fontos határt, 1203 dollárra emelkedett.
Becslések szerint Gáza újjáépítése a becslések szerint 30-40 milliárd dollárba kerül, és a második világháború óta nem látott mértékű erőfeszítést igényel. 
