Az első negyedévben 513 millió eurós veszteségről adott számot a vállalat, szemben az egy évvel korábbi 177 millió eurós nyereséggel, igaz, ekkor még egyedül működött a cég: ha a mostani Alcatel-Lucent felvásárlást és az egyszeri tételeket nem nézzük, akkor 139 millió eurós nyereséget érhetett volna el a Nokia. Az árbevétel ebben az időszakban 5,6 milliárd eurót tett ki, majdnem kétszeresét az egy évvel korábbinak, ez azonban mégis elmaradt az elemzők várakozásaitól. Az Alcatel felvásárlása egyébként 16,6 milliárd dollárba került a finn vállalatnak.

A Nokia hálózati értékesítéseinek alakulása a 2016-os első negyedévben.

Kemény tempót diktál a kínai konkurencia

Az első negyedéves adatokat a hálózati eszközök iránti alacsony kereslet és az egyre éleződő versenyhelyzet fogta vissza, ezen belül is a kínai Huawei az, aki erősen megszorongatja a finn vállalatot. Míg a Huawei futótűz módjára tud terjeszkedni Ázsiában, Európában és Afrikában, a világ többi részén épp a költségek visszavágásával próbálják befoltozni a költségvetést a telekommunikáció nagyjai.

A társaság főbb eredménysorainak alakulása 2016 első negyedévében.

Ez alól nem kivétel a Nokia sem: a finn vállalat bejelentette, hogy 2018-ig több mint 900 millió eurót tervez megspórolni az operációs költségeken, valamint a telephelyeinek bezárásával, ezekből csak 30-at terveznek bezárni a következő negyedévben.

Mit hoz a jövő?

A jövőt illetően pesszimista a vezetés, 2016-ra az eladások további csökkenését várják. A telefongyártóból lett hálózati óriás azonban nyitott a „jövő technológiáira”, a tervek szerint több figyelmet szeretnének fordítani az 5G hálózatok kiépítésére, a cloud szolgáltatásokra és az Internet of Things szegmensre is. Ezt a célt támasztja alá egyébként a francia Withingssel kötött együttműködés is, a 170 milliós beruházással a felhasználói elektronika piacára akar visszatérni a Nokia – épp két évvel azután, hogy eladta a telefonos üzletágát a Microsoftnak.