Valami nagyon furcsa történik az aranypiacon

Az év első felében a világ aranykereslete 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ezzel mintegy 2003,8 tonna arany cseréje bonyolódott le az első hat hónapban, amit bőven fedezett a 2100 tonnát közelítő kínálat, derül ki az Arany Világtanács legfrissebb adataiból. Az arany 2017 első félév végi unciánkénti 1242,3 dolláros ára (1 uncia=31,1035 gramm) ugyanakkor mintegy 8 százalékkal haladta meg az idei január elejeit, ugyanakkor 8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az utóbbi napokban az arany 1280 dolláros unciánkénti áron cserélt gazdát.

A Conclude vezérigazgatója, Juhász Gergely szerint kereslet zuhanását alapvetően az okozta, hogy a tőzsdén jegyzett aranyba fektető alapok (etf-ek) az első hat hónapban 2016 első feléhez képest több mint 70 százalékkal kevesebb, összesen 168 tonna sárga nemesfémet vásároltak. Ráadásul a központi bankok aranyvételi kedve is mérséklődött, ők mindössze 177 tonnával gyarapították a tartalékaikat, ami 4 százalékkal kevesebb mint egy éve. Elsősorban Törökország volt aktív a vásárlásban, amelynek aranykészletei az 1980-as évek óta először emelkedtek, köszönhetően annak, hogy gazdasága növekedési pályára állt.

A techpiac a fő felvásárló

Az elektronikai eszközöket gyártók már az egymást követő harmadik negyedévben több aranyat vásároltak, különösen a vezeték nélküli és LED technológiákhoz volt erre kereslet, ugyanakkor az új okostelefonok memória chipjeinek az előállításához is több aranyra volt szükség, fűzte hozzá a szakember. Ugyanakkor a kitermelés mindössze 3 tonnával volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, a bányatársaságok 791 tonnát hoztak a felszínre.