Idén június elejéig a háztartási hiteladósok 65,5 százaléka, s a vállalati ügyfelek 79 százaléka döntött a 2020. március 19-től bevezetett hiteltörlesztési moratórium igénybevétele mellett. A jegybank a törlesztési moratórium elrendelésekor hasonló arányokra számított.
A mintegy 3,8 millió lakossági hitelszerződésből így közel 2,5 millió ügyfél választotta a fizetés átmeneti felfüggesztését, míg a kb. 285 ezer vállalati hitelszerződés esetében több mint 225 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Ami a hitelvolumeneket illeti, a moratóriumra jogosult összesen 6796 milliárd forintnyi háztartási hitelállományból 3855 milliárd forintnyit érint így a moratórium, a 9692 milliárd forintnyi összes vállalati hitelállományból pedig 5208 milliárd forintnyit.
A moratóriumot választók szerződésszámához képest így a hitelvolumenre vetítve kisebb arányt érint az igénybevétel (a háztartásoknál 57 százalékot, a vállalatoknál pedig 54 százalékot).
Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek alapvetően inkább az átlaghoz képest alacsonyabb összegű hitelek esetében vették igénybe nagyobb arányban a törlesztési moratóriumot. A lakosság esetében ez minden bizonnyal azokat (is) jelentheti, akik anyagi körülményei nem engedik/engedték meg nagyobb hitelek felvételét, a vállalatok esetében pedig nagy valószínűséggel a kisebb méretű cégeket, tehát a kkv-kat (is). Mindkét ügyfélkör esetében tehát a sérülékenyebb, az (állami) beavatkozásra leginkább rászoruló társadalmi csoportokat segítette az intézkedés.
Összességében a moratóriumnak köszönhetően közel 2000 milliárd forint maradt a családoknál és a vállalatoknál. Nem kellett a megtakarításokhoz nyúlni, s az ügyfelek – a törlesztések helyett azonnal felhasználható pénz révén – jelentős összegekhez jutottak hozzá.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
