Bár a legtöbb fiatalnak, 97 százaléknak van banki kapcsolata - például bankkártyája vagy bankszámlája -, a hitelfelvételi kedv a körükben visszafogottnak mondható a K&H ifjúsági indexhez az idei második negyedévben készített reprezentatív kutatás alapján. A felmérés többek között azt vizsgálta, hogy a 19-29 évesek táborában mennyire elterjedtek a banki hitelkonstrukciók.
A mérsékelt hitelfelvételi kedv abból látszik leginkább, hogy csak a bankoló fiatalok 11 százaléka rendelkezik valamilyen hitellel, ami csökkenést jelent az egy évvel korábbi 16 százalékhoz képest.
“Az éves szintű csökkenésben az emelkedő kamatok, valamint a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet és a megugró infláció is szerepet játszhat. Összességében pedig az alacsony hitelfelvételi arány részben azzal is magyarázható, hogy nincs még szükségük rá, illetve hogy nincs meg a kellő jövedelmük ehhez. Ugyanakkor várhatóan a fiatalok egy része előbb-utóbb megjelenik a hitelpiacon” - mondja Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.
Hitelslágerek, törlesztési helyzet
A hitellel rendelkező fiatalok körében a különböző konstrukciók közül a személyi hitelek állnak az élen, 51 százalékuk említette ezt, valamint magas a lakáshitelek aránya is, 46 százalékos. Folyószámlához kötött hitelkerete az érintettek több mint ötödének, 22 százalékuknak van. Áruvásárlási kölcsönt 36 százalékuk törleszt, a diákhitel aránya a kölcsönnel rendelkező fiatalok körében alacsonynak mondható, mindössze 14 százalékos. (Egy-egy fiatalnak akár több hitele is lehet.)
A hitelt fizető fiatalok beszámoltak arról is, hogy a rendszeres törlesztés mennyire terheli meg a pénztárcájukat. A részeredmények alapján 28 százalékuk minden további nélkül fizeti a havi részletet, tehát több mint negyedüknek nem okoz problémát. A többségnek, 51 százalékuknak viszont kisebb megterhelést jelent, ez arra utal, hogy a hitel miatt figyelni kell a havi kiadásokra. 21 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a hitelfizetés komoly problémát okoz.
Kulcsfontosságú a tudatosság
Árva András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a fiatalok körében is egyre nagyobb szerepet játszó pénzügyi tudatosság egyik alapeleme a körültekintő tervezés.
Választ kell adni arra a kérdésre, hogy valóban szükség van-e a hitelre, és mekkora összeg kell a cél megvalósításához, legyen az lakásvásárlás, lakásfelújítás vagy éppen autóvásárlás. A másik kulcsfontosságú tényező, hogy csak akkor szabad a hitelfelvételt elindítani, ha valaki hosszú távon biztosan képes fizetni a törlesztőrészleteket.
Szerinte kicsinyes bosszúról van szó. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
