|
Sokszor elhangzott, hogy a görögöknél magas a nyugdíj, az adósmentő tárgyalásoknál is fontos pont volt ez. De mi a helyzet nálunk? A tavalyi átlagnyugdíj Magyarországon 116 ezer 266 forint volt, míg az átlagos nettó bér 155 717 forint. Így az úgynevezett helyettesítési ráta 75 százalékos, azaz az átlagbérek háromnegyede a nyugdíj.
De a helyzet nem ennyire egyszerű. A nyugdíjakat inkább a nyugdíjba vonulás előtti fizetéshez képest szokták vizsgálni, mert a nyugdíjba vonuló számára inkább az a kiindulási pont, ahhoz képest értendő a változás. Így az OECD kimutatása szerint 2013-ban 95 százalékos volt a magyarok „helyettesítési rátája”, vagyis a nyugdíjba vonulók nagyjából előző bérük 95 százalékát kapták.
Ez pedig eléggé magas szám. Az OECD, tehát a gazdaságilag legfejlettebb országok szervezetének tagjainál 2013-ban 67 százalék volt az átlag, bár ebben olyanok is benne vannak, mint az USA, ahol teljesen más a megtakarítási kultúra és a foglalkoztatási, szociális struktúra. De Lengyelországban is csak 60 százalék, Észtországban és Csehországban mintegy 65, Szlovákiában 85 százalék ez az arány.
Érdekes, de Görögország a maga 70,5 százalékával nem sokkal volt az OECD-átlag felett. Amint a német Der Spiegel korábban rámutatott, nem alacsonyak ugyan ott a nyugdíjak, de már az előző években, az előző mentőcsomagokkal sokat javult a helyzet Görögországban például 2009-hez képest.
Még érdekesebb, hogy egy brit kimutatás szerint Magyarország a második helyen állt Európában a Hollandok után a 2013-as számok alapján, ami a nyugdíjak nettó, nyugdíjazás előtti fizetésekhez képest vett arányát illeti. Ez persze nem igazán azt jelenti, hogy a magyar nyugdíjak annyira magasak lennének. Inkább azt, hogy a bérek siralmasan alacsonyak, az egyik legalacsonyabbak Európában.
A kérdést még lehetne tovább ragozni, például a dolgozók sokszor kapnak feketén bért, a nyugdíjasoknál ez kevésbé jellemző. Vagy vizsgálhatnánk mindezt a vásárlóerő függvényében is. A nettó-bruttó bér különbsége, az állami elvonás mértéke sem mindegy. Ám a tanulmány másik ábrája is nagyon tanulságos.
Azt mutatja, miből élnek a nyugdíjasok az egyes országokban. Mekkora arányban származik jövedelmük nyugdíjból, az államtól (transzferek, zöld terület), munkából (kék) és tőkejövedelmekből (piros). Hát mit tesz isten, a magyar nyugdíjasok vannak a leginkább az állami juttatásokra utalva, a munkájuk ellenértéke és a tőkejövedelmük is csekély más országokhoz képest.
A kőolaj-áremelkedéssel együtt gyengül a forint. 
