Az egészségügyi járulék mértékét kell emelni, vagy az ahhoz tartozó szolgáltatási csomag tartalmát kell szűkíteni - mondta Bodrogi József, de hozzátette, hogy ez jelenleg még nincs napirenden.
Továbbra is komoly finanszírozási és fenntarthatósági gondok jellemzik a magyar egészségügyet, s a közeljövőben javulás nem várható. Az elmúlt években 500 milliárd forintot vontak ki a területről. Amíg nem lesz gazdasági növekedés és ezt nem pótolják vissza a rendszerbe, áttörés nem várható, ezért áthidaló megoldásként különböző forrásteremtési technikákban kell gondolkodni - tette hozzá.
Bodrogi József, a Semmelweis Terv végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszteri biztos megbízatása november 13-án lejárt, így semmilyen jogosultsága nem volt arra, hogy a kabinet nevében bármilyen nyilatkozatot tegyen egy szerdai egészségügyi konferencián - közölte a kormányszóvivői iroda. A szaktárca közleménye szerint nincs a kormány napirendjén a nyugdíjasok társadalombiztosítási járulékfizetésének bevezetése. |
Utóbbira példaként kiemelte a népegészségügyi termékadó - az egészségre bizonyítottan káros élelmiszereket érintő adónem - bevezetését. A miniszteri biztos azt mondta: ebből jövőre 66 milliárd forintos bevételt várnak, amely több akut probléma megoldását teszi majd lehetővé.
A demográfiai változások miatt fenntarthatatlan a rendszer
A magyar társadalom 1900 és 2012 között "drámai" változáson ment keresztül. A 60 éven felüliek aránya megháromszorozódott, míg a 14 éven aluli lakosság harmadára csökkent.
A biztos szerint a "Ratkó-korszak bombája hamarosan robban", az 1955-56-ban születettek nyugdíjba vonulásával ugyanis a járulékfizetők száma csökkenni fog, a nyugdíjjárulékokra pedig többet kell fordítani, s ezzel óriás nyomás alatt fog állni a jelenleg működő "felosztó-kirovó" rendszer. Hozzátette továbbá, hogy Magyarországon 2010-ben a fekvőbetegkassza kétharmadát a 60 éven felüliek ellátására költötték. Bodrogi József szerint fel kell tenni a kérdést, hogy meddig tudják az idős lakosság szükségleteit finanszírozni.
Máshol is így van ez, csak nem beszélnek róla
Mint mondta, ezt a kérdést egyelőre a legtöbb országban kerülik, de Japánban például olyan megoldást találtak ki, hogy a 60 évnél idősebbek csak magánbiztosítás révén juthatnak ellátáshoz.
Kitért továbbá arra, hogy a kiemelt kockázattal járó sporttevékenységek során elszenvedett egészségkárosodást nem a közfinanszírozott egészségügyből kellene fizetni. Ennek fedezetére be kell emelni a rendszerbe a sportbiztosítást.