Folytatódik az infláció emelkedése Magyarországon, augusztusban a júliusi 13,7 százalékról 15,6 százalékra gyorsult az árindex. Az áremelkedésben főszerepet játszanak az egyre magasabbra kapaszkodó élelmiszerárak, amelyeknél a hivatalos adatok szerint augusztusban majdnem 31 százalékot meghaladó volt az éves drágulás, szemben például a júliusi 27 százalékos, valamint tavaly augusztusi 3,7 százalékos emelkedéssel.
Ez az iskolás gyerekeket nevelő szülőkre komoly terhet ró, mivel a gyermekekhez köthető kiadásoknál számítani lehet arra, hogy az élelmiszerek rendkívüli drágulása miatt a szakmai szövetségek szerint az iskolai menzákon is emelkednek az árak. Elképzelhető, hogy a különórákért, sportolásért is többet kell majd fizetni, mivel itt is emelkedhetnek például a rezsiköltségek, amelyek közvetve a szülőknél is megjelenhetnek.
Mi lesz a zsebpénzzel?
A fiatalok mindennapos kiadásai is növekednek. Például egy zsebpénzből fizetett diákoknak szóló mozijegy az egyik legnagyobb hálózatban 2021 szeptemberében még 1500 forintba, míg idén 1650 forintba kerül. Ez pedig 10 százalékos éves áremelkedésnek felel meg.
A mozijegy csak egy példa a sok közül, ezért azokban a családokban, ahol ez belefér a költségvetésbe érdemes azzal számolni, hogy a korábbinál nagyobb zsebpénzt biztosítsanak a gyermekeknek.
A jelentős áremelkedés ugyanakkor lehetőséget adhat a takarékoskodásra is. Ösztönözni kell a gyerekeket arra, hogy csak a szükséges kiadásokra költsenek, ne pazaroljanak. Amennyiben lehetőség van arra, hogy a szülő jutalmazza a spórolást például úgy, hogy a hó végén a zsebpénzből megmaradt összeget kiegészíti, esetleg megduplázza. Ezzel a megoldással a gyerek is érezni fogja, hogy érdemes odafigyelni a kiadásokra. Ilyen és ehhez hasonló tanácsokat, javaslatokat mutat be az évtizedes múltra visszatekintő K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőjéhez készített oktatási anyag.
Várhatóan Ilse Aigner, a bajor parlament jelenlegi elnöke lesz az ország első női elnöke. 
