Hányan élnek albérletben Magyarországon?
A Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben: a válaszadók 6 százaléka kiadja otthonát, 13 százalékuk kivesz magának lakást, 1 százalék pedig ad és vesz is ki ingatlant. A 18-39 évesek 15 százaléka él albérletben, ugyanakkor az ötven évnél idősebbeknek mindössze 6 százaléka.
További érdekesség, hogy a budapesti albérletben élők ugyanannyian vannak, mint az ország egyéb településein összesen.
Sokan azt sem tudják, biztosított lakásban élnek-e
Míg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, úgy a kiadott ingatlanoknak csak 65 százaléka. Az albérletek felében (52%) a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede (14%) gondoskodik biztosításról. „A felmérésből sajnos kiderült az is, hogy az albérletben így vagy úgy érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója, majd hozzátette: „A megfelelő lakásbiztosítás megléte nem csak az albérlők érdeke, a bérbeadók számára is fontos, gyakran előfordul ugyanis, hogy a bérlők okoznak károkat a lakásban. Tipikus eset például, hogy figyelmetlenség miatt nyitva marad egy vízcsap, és a kiömlő víz eláztatja a padlót vagy netán az alattuk lévő ingatlant is.”
Az albérlő is köthetne biztosítást az ingóságokra
Ingóságok kapcsán még rosszabb a helyzet: a tulajdonosok 20 százaléka, a bérlők 23 százaléka rendelkezik csupán biztosítási szerződéssel. Az esetek 32 százalékában egyáltalán nincs szerződés, 25 százalék pedig nem tudja, van-e. „A válaszokból kirajzolódott, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összeségében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében.
Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akár csak az ingóságokra, mellyel biztosítási védelmet teremthetnek személyes tárgyaikra az albérletben is” – mondta Kádár Péter.
Lehet, hogy spórolni akarnak?
Az albérleti árak - különösen a fővárosban és az egyetemvárosokban - az utóbbi időben komolyan elszálltak. A kiadó lakások száma 28, a kiadó szobáké pedig 12 százalékkal nőtt mindössze két hét alatt Budapesten és a nagy egyetemvárosokban. Ma már egy budapesti kiadó szobáért annyit kérnek, mint egy garzonért öt évvel ezelőtt: a kiadó szobák átlagára havi 50-60 ezer forint. Könnyen lehet, hogy ekkora kiadás mellett már a biztosításon (is) spórolni akarnak a bérlők.
Ez a fajta "megtakarítás" azonban csalóka - ahogy minden biztosítás esetében, a lakásbiztosításnál is igaz, hogy csak addig tűnik fölösleges kiadásnak a havidíj, amíg nem történik baj, és megfelelő védelem híján a teljes kárösszeg minket terhel.
Az Egyesült Államok most már adna bőven, csak éppen pénz is kéne a vásárláshoz – meg az ország működtetésére. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
