A kormánynak nagyon jól sikerült alul terveznie az idei inflációt, aminek eredményeképpen a költségvetésnek várhatóan 10 hónapon keresztül relatíve kevesebbe kerülnek a nyugdíjasok, mint tavaly. Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, februárban pedig átlagosan 5,6 százalékkal a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A második havi számok azt is mutatják, hogy egy év alatt, 7,1 százalékkal kerülnek most többe az élelmiszerek, ami a nyugdíjasok fogyasztásában a legkomolyabb tétel. A liszt, az olaj és a tojás a drágulási rekorderek között szerepel.
Az infláció alul tervezésénél nehéz feltételezni a jóindulatú tévedést, miután mindegyik gazdasági elemző eleve az illúzió világába sorolta a kormány 3,2 százalékos számát. Még a kormányközeli MBH Bank 2024 októberi makrogazdasági előrejelzésében is 3,6 százalékos éves áremelkedés víziója olvasható, a többiek 4-5 százalék közé tették a 2025-ben várható inflációt. Farkas András nyugdíjszakértó, a Nyugdíjszerviz vendége szerint mindez azt jelenti, hogy novemberben a szépkorúak minden bizonnyal számíthatnak egy visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre. Ez azonban azzal jár, hogy megint novemberig a nyugdíjasok hiteleznek a magyar államnak – tette hozzá a szakértő.
A szépkorúak kényszerhiteleztetése azért fájó, mert a 2 millió érintett negyede más most is létminimum alatt él. Másrészt, mert az inflációkövető nyugdíjemelés hosszútávon amúgy is az idősek elszegényedéséhez vezet. Az infláció ugyanis nem méri a fejlődést, az új termékek, szolgáltatások megjelenését, amelyek az évek során az élet alapvető használati eszközei lesznek, lásd például a mobiltelefonok, vagy az internet megjelenése.
A magyar nyugdíjak már most is bőven az uniós átlag alatt vannak, ráadásul az infláció követő nyugdíjrendszer elszegényítő hatását jól mutatja, hogy az elmúlt 10 évben drámaian csökkent a GDP arányos nyugdíjráfordítás, 11 százalékról 7 százalékra, vagyis a megtermelt nemzeti jövedelemből immár csak 7 százalék jut a szépkorúaknak. Így elég cinikus az a központi szózat, miszerint a kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Ez ügyben a 13. havi nyugdíjvisszavezetésével történt valami előrelépés, amit azért érdemes a helyén kezelni, hiszen ez éves szinten összesen 8 százalékos növekedést jelent.
Újra jelentkezik a Nyugdíjszerviz!
A téma legjobb szakértőivel Önök is beszélgethetnek chaten. Farkas András nyugdíjszakértő és Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke április 11-én pénteken 16 óra 30 perctől élőben válaszol.
Előzetesen telefonon és írásban is eljuttathatják kérdéseiket, véleményüket a 06 30 940 1772-es telefonszámon vagy a nyugdijszerviz@piacesprofit.hu e-mail címen.
A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>
Tervezett további témák:
- A Tisza párt ígéretei és annak költségvetési hatásai.
- Nyugdíjasoknak évi 200 ezer forint értékű „Nyugdíjas Szép Kártya”.
- 65 év felettieknek az SZJA mentesség.
- Gyógyszerek 0 százalékos áfa kulcsának bevezetése.
- Egészséges élelmiszerek 5 százalékos áfa kulcsa.
- Mekkora lesz várhatóan a novemberi nyugdíjkorrekció?
- A 65 éven felüliek közül, hányan „dolgoznak”?
- Milyen sajátosságai vannak az özvegyi nyugdíjnak?
Hat ország példái közé tartozik a romák szegregált lakhatása és a menedékkérők számára fenntartott befogadóközpontok létesítése is. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
