|
| (Pixabay) |
A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a harmadik negyedév végén 1425 milliárd forintra rúgott, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 7,1, az idei második negyedév végéhez viszonyítva pedig 2 százalékos többletnek felel meg.
Ez a vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kimondottan jó eredménynek számít. Ráadásul az egy pénztártagra jutó átlagvagyon is jókora emelkedést mutat. Szeptember végén 1,3 millió forint volt, ez 9 százalékos éves emelkedést jelent
- mondta el a negyedéves eredményeket ismertető sajtótájékoztatón Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményével a tagok elégedettek, ami elsősorban abból látszik, hogy növelték az állami támogatással - évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel - igénybe vehető egyéni befizetéseiket. A tagok csak a harmadik negyedévben 14,6 milliárd forintot fizettek be, ez pedig 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
A nyugdíjpénztáraknál a befizetések aránya egyre inkább eltolódott az egyéni arányba: immár a kétharmadot a munkavállalók fizetik, míg a munkaadókra csak egyharmados arány jut. A munkáltatói befizetések ugyanakkor éves szinten továbbra is jelentős elmaradásban vannak: kilenc hónap alatt alig több mint 23 milliárd forint hozzájárulást fizettek be, ez 24 százalékos visszaesésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szolgáltatási kiadások folyamatosan növekednek, és az idei évben komoly megugrás tapasztalható, 2019-ben az első háromnegyed évben meghaladta a szolgáltatási kifizetések összege a tavalyi számokat. Ebben benne vannak a nyugdíjak kifizetése mellett a 10 év után lehetőség szerinti tőke és hozam kivét is.
Az ÖPOSZ adatai szerint a hozamok egy részét újra befektetik a pénztárakba, a nem nyugdíj jellegű kifizetés a teljes összeg harmada volt. A szervezet adatai szerint a második negyedévben volt megugrás, így a plusz kivétek mögött vélhetőleg nem a MÁP+ megjelenése miatt volt. Sokkal valószínűbb, hogy az év elején megugró hozamok jobban hozzájárultak ehhez a tendenciához.
Tavaly a teljes éves hozam -1,9 volt átlagosan, míg idén csak az első háromnegyed évben 7,58 százalék ez az átlagos mutató. Természetesen az egyes pénztárak és a különböző portfólió típusok ettől eltérő számokat mutattak. Ha összehasonlítjuk az utóbbi hónapok kedvenc befektetési típusával, a MÁP+ hozamával, amely az első évre 3,5 százalék, akkor azt láthatjuk, hogy messze lekörözték a nyugdíjpénztári hozamok a szuperkötvénnyel elérhetőt.
Az egészségpénztárakat a tagok viszik a hátukon
Stagnált idén a taglétszám és a vagyon is. A munkáltatói befizetések drasztikusan visszaestek (-55%), miközben az egyéni befizetések dinamikusan növekedtek (+18%). Miután az egyéni tagok befizetései egyre nagyobb súllyal esnek latba, idén is folyamatosan nőttek az egyéni befizetések, ez pedig a visszaeső munkáltatói befizetéseket részben ellensúlyozni tudta.
A teljes vagyon 52 milliárd forintot tett ki az egészségpénztárakban, ami 0,4 százalékos emelkedést jelent. Az egészségpénztárakban ma már csupán a befizetések 23 százalékát adják a munkaadók, és 77 százalékkal az egyéni tagok járulnak hozzá. Így kis túlzással gyakorlatilag a munkavállalók viszik a vállukon az egészségpénztárakat. Érdekesség, hogy hat évvel korábban a befizetések pont fordított arányt mutattak, akkor ugyanis még a munkaadók domináltak.
Kravalik Gábor azt hangoztatta az eredmények kapcsán, hogy az egészségkasszáknál nem a vagyongyarapodás az elsődleges eredményességi mutató, hiszen az egészségpénztári befizetéseiket a pénztártagok elsősorban a különböző, akár napi szinten felmerülő egészségügyi-, vagy önsegélyező (pl. lakáshitel törlesztésével, gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos) kiadásainkra használják fel.
Az ÖPOSZ által képviselt egészségpénztárak tagjai az év első kilenc hónapjában több mint 6 millió alkalommal fizették egészségszámláikról a különféle szolgáltatásokat, alkalmaként átlagosan 5600 forint értékben. Kravalik Gábor megemlítette, hogy ezen belül egyre népszerűbbek az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások. A pénztári megtakarítások gyerekvállalás anyagi terheihez, gyerekneveléshez, iskoláztatáshoz vagy akár idősgondozáshoz is – adókedvezménnyel támogatott – segítséget nyújtanak, de a legnagyobb növekedést a tagok lakáshiteléhez történő hozzájárulás tette ki. A kasszák kilenc hónap alatt több mint 23 ezer alkalommal összesen 458 millió forinttal járultak hozzá tagjaik lakáshitel-törlesztéseihez, ami éves szinten 39 százalékos esetszámnövekedést és 47 százalékos kifizetett szolgáltatás növekedést jelent.
Ezek a változások várhatók
2020-tól jön a nyugdíjpénztári TKM, amely egyszerű, könnyen összehasonlítható módon egyetlen mutatószámban fejezi majd ki az adott termék összes befizetéseiből és megtakarításaiból levont költséget. Az MNB előzetes hatástanulmányai alapján a pénztárak esetén a TKM 0,53-2,5 százalék lesz, míg a nyugdíjbiztosítóknál 0,89-5,69 százalék között szórhat. Ez pedig azt jelenti, hogy más előnyöket is figyelembe véve a pénztárak valószínűleg még olcsóbbak is, mint a nyugdíjbiztosítások.
Kravalik Gábor azt hangoztatta, hogy a pénztárakon keresztül történő takarékoskodás az egyik legjobb alternatívát jelenti a jövőjükről és az egészségükről gondoskodó embereknek.
Az embereknek javarészt fogalmuk sincs miből fizetik majd egészségügyi kiadásaikat, miből egészítik ki a várhatóan az elvárt életszínvonalukat nem biztosító állami nyugdíjukat. Nem tudják mikortól, mekkora összeggel és milyen megtakarítási formában kellene megkezdeni a felkészülést pedig a pénztárak kézenfekvő, költséghatékony, magas hozamú, biztos alapokon nyugvó megtakarítási termékekkel több mint 20 éve jelen vannak
– mondta el a Pénztárszövetség elnöke. A Pénztárszövetség kutatásai rávilágítottak, hogy a munkáltatója segítségével a többség megkezdené a pénztárakon keresztül történő takarékoskodást vagy növelné a befizetéseit.
Az tehát világos, hogy a munkáltatók főszerepet kaphatnak az emberek takarékoskodásában
- emelte ki Kravalik Gábor. Ráadásul ezt az idei évtől kedvezményesen megtehetik, hiszen a munkáltatói hozzájárulás után a tagok igénybe vehetik a már említett évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezményt.
Lapunk kérdésére Kravalik Gábor elmondta, hogy az elmúlt időszakban többször felmerült a Jóléti számla bevezetése, amelyet a Pénztárszövetség támogat, mivel véleményük szerint az öngondoskodáshoz hozzájárulna. Ugyanakkor egyelőre ők is csak a sajtóból értesültek az utóbbi időszak fejleményeiről. Ezen túl konkrét megkeresésre, szakmai egyeztetésre még nem került sor.
A kaliforniai kormányzó szerint ez tébolyodott ötlet. 
