BUX
34 620.25
-0.21%
-71.00
OTP
10 260.00
-1.25%
-130.00
MOL
1 722.00
+0.29%
+5.00
RICHTER
6 835.00
+0.89%
+60.00
MTELEKOM
367.00
-0.14%
+0.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2019. november 19. 11:39

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó pénztárak összvagyona dinamikusan növekedett tovább, és 1425 milliárdot tett ki. Az adóváltozások miatti munkaáltatói befizetéseket az egyéni befizetések jórészt pótolták. Kiugró hozamokat értek el a nyugdíjpénztárak az első kilenc hónapban.

(Pixabay)

A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a harmadik negyedév végén 1425 milliárd forintra rúgott, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 7,1, az idei második negyedév végéhez viszonyítva pedig 2 százalékos többletnek felel meg.

Ez a vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kimondottan jó eredménynek számít. Ráadásul az egy pénztártagra jutó átlagvagyon is jókora emelkedést mutat. Szeptember végén 1,3 millió forint volt, ez 9 százalékos éves emelkedést jelent

- mondta el a negyedéves eredményeket ismertető sajtótájékoztatón Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményével a tagok elégedettek, ami elsősorban abból látszik, hogy növelték az állami támogatással - évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel - igénybe vehető egyéni befizetéseiket. A tagok csak a harmadik negyedévben 14,6 milliárd forintot fizettek be, ez pedig 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.

A nyugdíjpénztáraknál a befizetések aránya egyre inkább eltolódott az egyéni arányba: immár a kétharmadot a munkavállalók fizetik, míg a munkaadókra csak egyharmados arány jut. A munkáltatói befizetések ugyanakkor éves szinten továbbra is jelentős elmaradásban vannak: kilenc hónap alatt alig több mint 23 milliárd forint hozzájárulást fizettek be, ez 24 százalékos visszaesésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szolgáltatási kiadások folyamatosan növekednek, és az idei évben komoly megugrás tapasztalható, 2019-ben az első háromnegyed évben meghaladta a szolgáltatási kifizetések összege a tavalyi számokat. Ebben benne vannak a nyugdíjak kifizetése mellett a 10 év után lehetőség szerinti tőke és hozam kivét is.

Az ÖPOSZ adatai szerint a hozamok egy részét újra befektetik a pénztárakba, a nem nyugdíj jellegű kifizetés a teljes összeg harmada volt. A szervezet adatai szerint a második negyedévben volt megugrás, így a plusz kivétek mögött vélhetőleg nem a MÁP+ megjelenése miatt volt. Sokkal valószínűbb, hogy az év elején megugró hozamok jobban hozzájárultak ehhez a tendenciához.

Tavaly a teljes éves hozam -1,9 volt átlagosan, míg idén csak az első háromnegyed évben 7,58 százalék ez az átlagos mutató. Természetesen az egyes pénztárak és a különböző portfólió típusok ettől eltérő számokat mutattak. Ha összehasonlítjuk az utóbbi hónapok kedvenc befektetési típusával, a MÁP+ hozamával, amely az első évre 3,5 százalék, akkor azt láthatjuk, hogy messze lekörözték a nyugdíjpénztári hozamok a szuperkötvénnyel elérhetőt.

Az egészségpénztárakat a tagok viszik a hátukon

Stagnált idén a taglétszám és a vagyon is. A munkáltatói befizetések drasztikusan visszaestek (-55%), miközben az egyéni befizetések dinamikusan növekedtek (+18%). Miután az egyéni tagok befizetései egyre nagyobb súllyal esnek latba, idén is folyamatosan nőttek az egyéni befizetések, ez pedig a visszaeső munkáltatói befizetéseket részben ellensúlyozni tudta.

A teljes vagyon 52 milliárd forintot tett ki az egészségpénztárakban, ami 0,4 százalékos emelkedést jelent. Az egészségpénztárakban ma már csupán a befizetések 23 százalékát adják a munkaadók, és 77 százalékkal az egyéni tagok járulnak hozzá. Így kis túlzással gyakorlatilag a munkavállalók viszik a vállukon az egészségpénztárakat. Érdekesség, hogy hat évvel korábban a befizetések pont fordított arányt mutattak, akkor ugyanis még a munkaadók domináltak.

Kravalik Gábor azt hangoztatta az eredmények kapcsán, hogy az egészségkasszáknál nem a vagyongyarapodás az elsődleges eredményességi mutató, hiszen az egészségpénztári befizetéseiket a pénztártagok elsősorban a különböző, akár napi szinten felmerülő egészségügyi-, vagy önsegélyező (pl. lakáshitel törlesztésével, gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos) kiadásainkra használják fel.

Az ÖPOSZ által képviselt egészségpénztárak tagjai az év első kilenc hónapjában több mint 6 millió alkalommal fizették egészségszámláikról a különféle szolgáltatásokat, alkalmaként átlagosan 5600 forint értékben. Kravalik Gábor megemlítette, hogy ezen belül egyre népszerűbbek az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások. A pénztári megtakarítások gyerekvállalás anyagi terheihez, gyerekneveléshez, iskoláztatáshoz vagy akár idősgondozáshoz is – adókedvezménnyel támogatott – segítséget nyújtanak, de a legnagyobb növekedést a tagok lakáshiteléhez történő hozzájárulás tette ki. A kasszák kilenc hónap alatt több mint 23 ezer alkalommal összesen 458 millió forinttal járultak hozzá tagjaik lakáshitel-törlesztéseihez, ami éves szinten 39 százalékos esetszámnövekedést és 47 százalékos kifizetett szolgáltatás növekedést jelent.

Ezek a változások várhatók

2020-tól jön a nyugdíjpénztári TKM, amely egyszerű, könnyen összehasonlítható módon egyetlen mutatószámban fejezi majd ki az adott termék összes befizetéseiből és megtakarításaiból levont költséget. Az MNB előzetes hatástanulmányai alapján a pénztárak esetén a TKM 0,53-2,5 százalék lesz, míg a nyugdíjbiztosítóknál 0,89-5,69 százalék között szórhat. Ez pedig azt jelenti, hogy más előnyöket is figyelembe véve a pénztárak valószínűleg még olcsóbbak is, mint a nyugdíjbiztosítások.

Kravalik Gábor azt hangoztatta, hogy a pénztárakon keresztül történő takarékoskodás az egyik legjobb alternatívát jelenti a jövőjükről és az egészségükről gondoskodó embereknek.

Az embereknek javarészt fogalmuk sincs miből fizetik majd egészségügyi kiadásaikat, miből egészítik ki a várhatóan az elvárt életszínvonalukat nem biztosító állami nyugdíjukat. Nem tudják mikortól, mekkora összeggel és milyen megtakarítási formában kellene megkezdeni a felkészülést pedig a pénztárak kézenfekvő, költséghatékony, magas hozamú, biztos alapokon nyugvó megtakarítási termékekkel több mint 20 éve jelen vannak

– mondta el a Pénztárszövetség elnöke. A Pénztárszövetség kutatásai rávilágítottak, hogy a munkáltatója segítségével a többség megkezdené a pénztárakon keresztül történő takarékoskodást vagy növelné a befizetéseit.

Az tehát világos, hogy a munkáltatók főszerepet kaphatnak az emberek takarékoskodásában

- emelte ki Kravalik Gábor. Ráadásul ezt az idei évtől kedvezményesen megtehetik, hiszen a munkáltatói hozzájárulás után a tagok igénybe vehetik a már említett évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezményt.

Lapunk kérdésére Kravalik Gábor elmondta, hogy az elmúlt időszakban többször felmerült a Jóléti számla bevezetése, amelyet a Pénztárszövetség támogat, mivel véleményük szerint az öngondoskodáshoz hozzájárulna. Ugyanakkor egyelőre ők is csak a sajtóból értesültek az utóbbi időszak fejleményeiről. Ezen túl konkrét megkeresésre, szakmai egyeztetésre még nem került sor.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Személyes pénzügyek Szerdáig várj a tankolással, ha tudsz!
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 3. 09:46
A benzin és a dízel is olcsóbb lesz.
Személyes pénzügyek Megnyugodhatnak a nyugdíjas éveikre takarékoskodók
Csabai Károly | 2020. augusztus 3. 06:07
Az önkéntes pénztárak ugyanis kevés kivétellel mára nemhogy ledolgozták a koronavírus miatti veszteségeiket, hanem szép számmal akadnak olyan portfoliók, amelyek már szép hozamot is termeltek.
Személyes pénzügyek Egy év alatt átlagosan egymillió forinttal lettek olcsóbbak a budapesti garzonok
Privátbankár.hu | 2020. július 29. 09:17
Más magyar nagyvárosokban is olcsóbbak lettek az egyszobás lakások.
Személyes pénzügyek Újabb bank ügyfelei örülhetnek
Privátbankár.hu | 2020. július 27. 16:03
Ezúttal a CIB vállalati bankszámláinak tulajdonosai számára vált lehetővé, hogy Visa üzleti bankkártyájukat az okostelefonjaikba, -óráikba applikálva rendezzék a számláikat. 
Személyes pénzügyek Az autópálya-matricák értékesítésén is meglátszik a koronavírus
MTI | 2020. július 24. 12:34
Erősödik a kereslet a megyei matricák iránt, ez alapján a lakosság idén tényleg inkább belföldön nyaral.
Személyes pénzügyek Koronavírus-hatás: sokan félnek a pénzügyi problémák felmerülésétől és az állásuk elvesztésétől is
Privátbankár.hu | 2020. július 23. 17:44
Pozitívum, hogy a válsághelyzet hatására a pénzügyekben is sokan tudatosabbak lettek, és nagyobb hangsúlyt terveznek fektetni a megtakarításra. Ez is kiderül a CIB Bank kutatásából.
Személyes pénzügyek Megéri Üzbegisztánban nyaralni, és ott elkapni a koronát: 3 ezer dollárt fizet az állam
Privátbankár.hu | 2020. július 23. 10:44
Ennyibe kerül ott a COVID-19 kezelése. Ha szükség van rá, állják.
Személyes pénzügyek Még a koronavírus sem képes a kivándorlás megállítására?
Eidenpenz József | 2020. július 22. 13:38
Amilyen gyorsan visszazuhant márciusban és áprilisban a magyarok foglalkoztatása Ausztriában, majdnem olyan gyorsan magához térni látszik a májusi és a júniusi adatok alapján. A múlt hónapban már majdnem annyi magyar állampolgárt foglalkoztattak, mint novemberben, a szezonális mélyponton. Németországban viszont még áprilisban is több külföldi dolgozott, mint egy évvel korábban.
Személyes pénzügyek Eddig is gyorsan változtak a vásárlási szokásaink, de 2020 tövig nyomta a gázpedált
Privátbankár.hu | 2020. július 22. 12:09
A PwC új jelentése szerint a COVID-19 világjárvány kitörését megelőzően már formálódó fogyasztói trendek tovább erősödtek és afelé fogják mozdítani a kereskedő vállalatokat, hogy új alapokra helyezzék üzleti tevékenységüket.
Személyes pénzügyek K&H: Közel tízmilliós a babaváró hitel átlagos összege
Privátbankár.hu | 2020. július 21. 08:49
Közel 8 ezer babaváró hitelt igényeltek 75 milliárd forint összértékben a K&H Banktól az államilag támogatott konstrukció tavaly júliusi megjelenése óta eltelt egy évben - közölte a K&H Bank. A kérelmek 88 százalékát, azaz tízből kilenc igénylést hagyott jóvá a pénzintézet és ezekre átlagosan 9,7 millió forintot, azaz közel a maximálisan elérhető 10 millió forintos összeget már folyósította is. A babaváró hitelek 80 százalékát a férfiak igénylik, de természetesen végül a házaspárok közösen veszik fel a kölcsönt. Elsősorban a harmincas korosztály keresi a babaváró hitelt: a 30-39 éves korosztályból négyszer annyian vettek fel ilyen hitelt, mint a 20-29 évesek. A K&H babaváró kalkulátorát használók 26 százaléka szeretne öt éven belül két vagy három gyermeket, a többségük pedig egyet.
Friss
hírlevél