Hány étterem közül választhatnak a vegetáriánusok és milyen árakon étkezhetnek? Milyen minőségű a kínálat minősége, a választék? Milyen a nyitvatartás és az elérhetőség? Egyebek mellett e szempontok alapján próbálták megítélni az USwitch szakértői, melyek a legjobb európai fővárosok a vegetáriánus étkezési mód hívei számára.
Az USwitch Limited egy brit székhelyű honlap, 2000-ben alakult. A webhely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy összehasonlítsák az árakat, a kereskedelmi, energia, pénzügyi, biztosítási és távközlési szolgáltatások terén.
A vegetarianizmus, mint szemlélet, mint kulináris szokás, és mint szolgáltatás, csak pár éve indult el komolyabban Magyarországon, ám Budapest így is a vegetáriánusok 13. legjobb fővárosává vált, átlagosan 8.57/10-es értékeléssel.
A mi vega éttermeink közel 2 százalékkal magasabb eredményt értek el, olyan régi, patinás vendéglátásban kiemelkedő fővárosokhoz képest, mint például Róma (8.41/10).
A listán Belgrád (Szerbia) lett az első, 8.85/10-es eredménnyel. Ráadásul e kelet-európai fővárosban egy átlagos ebéd ára mindössze 15,98 euró, 32 százalékkal olcsóbb, mint Málta fővárosában, Vallettában, amely a második helyen áll. Belgrádban összesen 381 étterem közül választhat a vendég, itt szinte elkényeztetik a növényi alapú táplálkozás híveit.
A 264 efféle kulináris gyakorlatot alkalmazó étteremmel a horvát főváros, Zágráb a harmadik helyen áll, átlagosan 8,78-as értékeléssel a 10-ből, jóllehet, egy étkezés átlagos ára a hetedik legdrágább Európában, 32,48 euró.
Albánia fővárosa, Tirana a negyedik helyen végzett, átlagosan 8.76/10-es értékeléssel. Ez a város nemcsak a kontinens talán legjobb vegetáriánus éttermeit kínálja, hanem Európa legmagasabb besorolású lelőhelye is, már ami a villásreggelit felszolgáló éttermeket illeti, itt is kiemelkedő pontszámot szereztek
Érdekes, hogy bár Finnországban a lakosság 11 százaléka vegetáriánus, a negyedik legtöbb vegetáriánus él itt Európában az ország népességéhez viszonyítva, a Helsinkiben található éttermek nem szerepelnek az első 15-ben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
