Vaskos ízelítőt kaptak az elmúlt napokban a biztosítók is a szélsőségesre váltott időjárásból és annak következményeiből, s abból, hogy nekik is alaposan fel kell készülniük a nyárra. Jelenleg is tömegével érkeznek a kárbejelentések, s a veszteségek felmérése néhány helyen példátlanul gyorsan, órákon belül megkezdődött: volt olyan település, ahol a biztosító szakértője szinte egyszerre érkezett a pincében álló víz kiszivattyúzására hívott tűzoltókkal. Még nincs vége a hónapnak, de már most tudni lehet, hogy kimagaslóan sok, akár 1 milliárd forint is lehet majd az egy hónap alatt kifizetett kártérítési összeg – közölte a CLB.
A biztosítási alkusz többször jelezte: rendszeresek lesznek a szélsőségesen nagy viharok, amelyekre viszont a szakmán kívül szinte kivétel nélkül mindenkinek készülnie kell valamilyen formában. Ráadásul egy Magyarországon viszonylag újnak számító jelenséggel is egyre gyakrabban fogunk szembesülni: ugyanarra a településre napokon keresztül többször is lecsaphat a vihar, újabb és újabb károkat okozva – figyelmeztet Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs szakértője hangsúlyozza: ezeket a pusztításokat – de a kisebb megrongálódást is – tételesen be kell jelenteni még akkor is, ha egymást követő napokon, sorozatban történik.
Ahány vihar, annyiféle kár rakódhat a korábbira, s ezek mindegyikéről tudnia kell a biztosítónak, hogy az esetleges különbözeti károkat is ki tudja fizetni. Elképzelhető ugyanis – magyarázza a szakértő –, hogy az első bejelentéskor nem volt például villámcsapás és jégeső sem, „csak” pincéket elárasztó zivatar, kidőlt fák, beszakadt tetők. Az erről szóló bejelentés után kizárólag ezeknek a feltérképezésére készül a kárfelmérő, s hiába lett időközben nagyobb a veszteség egy újabb, esetleg még pusztítóbb viharban, ha azt nem jelezte biztosítójának a károsult, akkor a helyszínelő szakember nem is veheti fel a kártérítési tételek közé – figyelmeztet Németh. Ez a rendszer nem új a hazai biztosításban, de tény, hogy korábban nem nagyon kellett külön felhívni rá a figyelmet, mert viszonylag ritka jelenség volt a napokon keresztül visszatérő, s egyre nagyobb erővel tomboló vihar.
Amit a kárbejelentési rendről tudni kell
- A viharkárt – is – az „észlelésétől” számított öt napon belül be kell jelenteni a biztosítónál (az „észlelés” kitétel nagyrészt a hétvégi ingatlanok miatt elfogadott).
- Nem árt lefényképezni tételesen a viharkárokat, az ázások nyomait és a padlón álló vízszint magasságát is lehetőleg pontosan, ugyanis ez az adat sem lesz mindegy a kár megállapításakor.
- A mentést a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A biztosítók ugyanis enyhén szólva sem veszik jó néven, ha a kárszakértőjük kiérkezéséig a háziak meg sem próbálják menteni, ami menthető. Igaz, a naponta lezúduló viharban meg kell gondolni, hol száradjon biztonsággal az elázott ingóság. Az udvarra kipakolt bútorokat ugyanis pár nap múlva már újra áztathatja a zápor, a garázsból kiszorult gépkocsikat pedig totálkárosra verheti az utcán a jégeső. Ezekre is gondolni kell - írja a CLB.
Aegon: a szokásosnál jóval nagyobb az átlagos kárérték
Magyarország piacvezető lakásbiztosítójához, az Aegonhoz hétfő délutánig mintegy 2000 kárbejelentés érkezett, a biztosító adatai szerint ez akár meg is duplázódhat a következő napokban. A kárérték elérheti a félmilliárd forintot.
Felhőszakadás, vihar és beázás – az eddig bejelentett károk több, mint háromnegyedét ezek a kártípusok adják az Aegon biztosító adatai szerint a vasárnapi, rendkívül szélsőséges időjárást követően. Az eddig bejelentett károk összege már elérte a 410 millió forintot. A hétvégi, de leginkább a vasárnapi viharok Budapestet és Pest megyét sújtották kiemelkedő mértékben, ugyanakkor minden megyéből érkeztek bejelentések. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is jelentős károkat okozott az időjárás.
A károk összege lényegesen magasabb, mint a megszokott. Míg a nyár eleji viharos időszakban egy-egy hevesebb időjárási jelenség után 50-80 ezer forint a megszokott átlagos kárérték, a múlt hétvégi vihar után ez megközelíti a 200 ezer forintot.
Ursula von der Leyen bejelentette. 
