Elkezdtek spórolni a magyarok – de van egy bökkenő

Az Intrum követeléskezelő vállalatcsoport évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Felmérését. A kutatásban Európa 24 országából közel 25 000 válaszadó, köztük 1004 magyar vett részt. A reprezentatív felmérés a magyarok megtakarítási szokásait is vizsgálta.

Párna alatt tartjuk megtakarításainkat

Egyre több magyar tud rendszeresen félretenni: 2017-ben a hazai válaszadók valamivel több mint 50 százaléka, 2018-ban pedig már közel 60 százaléka spórolt havi rendszerességgel. A magyarok spórolási lehetőségeit tekintve nincs eltérés az európai átlagtól. Az MNB adatai alapján a tavalyi évben a magyar háztartások 2500 milliárd forinttal növelték megtakarításaikat, ami a GDP 5,9 százalékának felel meg.

Hazánkban egyre kevésbé jelent gondot egy jelentősebb, az átlagos félhavi nettó jövedelemnek megfelelő váratlan kiadás rendezése. A válaszadók több mint fele hitel vagy kölcsön felvétele nélkül is fedezni tud egy előre nem látható kiadást. Ez az adat 10 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti átlag.

Tudatosan spórolunk, de megtakarításainkból jellemzően nem lesz befektetés. Ezt az adatok is alátámasztják: az európai átlaghoz képest több mint kétszer annyian tartjuk megtakarításainkat készpénzben. Hazánkban a második legnépszerűbb spórolási forma a megtakarítási számla, mellyel a válaszadók több mint harmada rendelkezik, ezzel szemben európai társaink közel 60 százaléka él ezzel az eszközzel. Az értékpapírok és részvények lehetőségével a magyarok kevesebb mint 15 százaléka él. A pénzügyi tudatossággal párhuzamosan a megtakarítási lehetőségek is nőnek, éppen ezért fontos, hogy ismerjük a különböző befektetési formákat és éljünk velük.

Elsősorban váratlan kiadásokra teszünk félre: 10-ből 7 válaszadó emiatt takarékoskodik. A magyarok számára továbbra is fontos a lakáscélú megtakarítás, de már kevésbé jelentős, mint a korábbi felmérésben volt. Ugyanakkor egyre többen spórolnak utazásra, ez a második legmeghatározóbb cél.

A magyarok számára fontos az öngondoskodás: az előző évhez képest nem változott azok száma, akik idős korukra tesznek félre. Az európai átlaggal összhangban a válaszadók majdnem negyede mondta azt, hogy nyugdíjas éveire spórol.