A kutatási eredmények szerint jobb eséllyel marad az ember jobb formában, tartósabban őrzi meg az egészségét, ha 60-63 évesen megy nyugdíjba, mintsem, ha évekkel később teszi ezt. Ehhez az is hozzájárul, hogy a korábban visszavonultak boldogabbak, elégedettebbek: jobban tudják élvezni az életet. Aspen Gorry, Utah állam egyetemének professzora adott interjút az Alapblognak.
Nem csak Amerikára érvényes
„A rendelkezésünkre álló adatbázis hivatalos amerikai statisztikákon alapul és valóban csak amerikaiak körében mértük fel a korábban és a később nyugdíjba vonultak lelki állapotát: tehát, hogy mennyire érzik magukat jól a bőrükben, mennyire elégedettek az aktuális életükkel. Most dolgozzuk fel a Nagy-Britanniából érkező adathalmazt is. Az előjelek szerint a britekre vonatkoztatva is az amerikaihoz erősen hasonló megállapításokat fogunk tudni tenni. Amerika egyébként azáltal válik különösen „értékes tereppé” az ilyen kutatások elvégzése szempontjából, mert szinte egyformán széles a 60-63 évesen, a 67-70 évesen, és a még idősebb korban nyugdíjba vonulók köre – hangsúlyozta Gorry.
„Ha magamból indulok ki, én is nyilván folytatnám a tudományos kutatásokat a nyugdíjazásom után. Nem a pénzért csinálnám, hanem azért, mert ez a szenvedélyem.” Ezzel tényleg sokan vannak így világszerte, ám a túlnyomó többség mégiscsak örül: azt élvezi a legjobban, hogy a munkára senki és semmi sem kötelezi őt többé, szabadon választhat, hogy mit csináljon, melyek legyenek a prioritásai. Szabadon bánhat az idejével. Jót tesz a lelkének, hogy megszűnik a mindennapos robotkényszer. Ugyanakkor jellemző – ezt is kimutatták –, hogy az ember a nyugdíjazását követően a korábban háttérbe szorított kedvteléseinek akar élni. Egyúttal sokkal több időt szán a családjára, továbbá kulturális, művészeti élvezetekre, főként utazásokra. Többet mozog, sportol, mint amennyit a munkában eltöltött évtizedekben megengedhetett magának.
Nem mindegy, mennyivel toljuk ki
A utahi egyetem kutatása az első, amely tudományos alapon bizonyítja, hogy a korábban, tehát 60-63 éves korban egészségesen visszavonulók szinte nyugdíjazásuk pillanatától kezdődően jobb állapotba kerülnek, boldogabbnak érzik magukat és a lényeg, hogy ez az állapot nagy eséllyel tartósan fenn is marad! Többek között azért, mert a korábbihoz képest egészségesebben tudnak élni: több sport, több utazás, nagyobb szabadságérzet. Ezzel szemben, ha az ember 67 évesen vagy még annál is később vonul vissza, akkor az azt megelőző 2-3-4 évben fokozottabban kezd kifáradni, „elhasználódni”, lelki és fizikai állapota meginog. Nyugdíjasként aztán sokkal inkább egészségügyi ellátásra szorul, sokkal többet jár orvoshoz, és jóval több gyógyszerre van szüksége, mint azoknak a vele egykorúaknak, akik évekkel korábban már visszavonultak
Az Egyesült Államokban is előzetes számítások szerint 2034-re kiürülhet a társadalombiztosítási kassza. Ámde a mérleg másik serpenyőjében ott van az egészségügyi ellátási rendszer problémája, amely e tekintetben egyformán erőteljesen jelentkezik Amerikában, Európában és Japánban is.
Ez utóbbi fedezete sokkal hamarabb fog elillanni – minden szakmai várakozás szerint –, mint az állami nyugdíjkasszáké.
„Ezért aztán a kormányzati döntéshozók, a politikusok, a költségvetés-tervezők számára komoly jelentőséggel bíró adalékkal szolgálhat mindaz, amiről mostanáig beszéltünk” – teszi hozzá a szakértő.
Pontos dollárösszegekre vonatkoztatva még nem, de a lényeget tekintve most először állnak tudományos bizonyítékok rendelkezésre annak alátámasztásául, hogy a nyugdíjkorhatár kitolása gyorsítottan képes nagy károkat okozni az egészségügyi ellátó rendszernek. Erősen gyaníthatóan sokkal nagyobb károkat, mint amelyek az állami nyugdíjellátást érik, ha marad továbbra is az alacsonyabb nyugdíjkorhatár.
A teljes interjút elolvashatja az Alapblogon.
Tízből négy nevező külföldről érkezett. 
