Az idei első negyedév végén a magánnyugdíjpénztári szektor ismételten veszteséget termelt, a kasszák összesen 212 milliós mínuszban zárták az időszakot a PSZÁF legfrissebb kimutatásai szerint.
A felügyelet a március 31-ig tartó időszakot vizsgálta, vagyis a mostani adatokban még nem jelenik meg, hogy 24 907 tag élt az újból felkínált lehetőséggel és visszalépett az állami nyugdíjrendszerben. A kasszáknak május 31-ei állapot szerint kell a rájuk eső vagyont átadnia a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára. Hogy miként, az még kérdéses, de ne rohanjunk ennyire előre.
Emelkedett a kasszák állampapír-állománya
A kasszák működési célú bevételei 275 millió forintot tettek ki, ami 29 millióval több mint a tavalyi hasonló időszakban (a tagság száma akkor is nagyjából 99 ezer fő volt), a kasszák kiadásai 486 millió forintot tettek ki, ebből a kötelezően befizetendő felügyeleti díj és a garancia díj összesen 256 millió forint volt, ami el is vitte a szektor nyereségét. A kasszák a nyugdíjvagyon államosítása után szigorú költségplafont kaptak a nyakukba (0,9%), ami megnehezíti a rentábilis fenntartást.
A magánnyugdíjpénztárak a befektetéseken 11,466 milliárd forint eredményt realizáltak az első félévben, a portfólió értéke a 2011. december végi 226,292 milliárdról 2012. március végére 237,119 milliárd forintra nőtt.
Ami ennél is érdekesebb, a portfólió mintegy fele - 118,705 milliárd forint - kötvényekben volt, ebből 110,336 milliárd forint magyar állampapírokban, 28,077 milliárdot részvényekben, 80,752 milliárdot befektetési jegyekben, 5,329 milliárdot bankszámlán és készpénzben, 4,256 milliárd forintot egyéb eszközökben tartottak a magánnyugdíjpénztárak.
Egy friss törvényjavaslat alapján, a kasszák a most visszalépett tagok vagyonát csak állampapírban vagy készpénzben adhatják majd át az államnak. Selmeczi Gabriella javaslata tulajdonképpen burkolt beismerése annak, hogy az állam bukott a tavalyi vagyonátvételen, abban ugyanis részvények is voltak. A mostani vagyonátírásnál ezt a veszteséget pedig elkerülnék. Kevés vigasz a szektor számára, hogy az állam sem bizonyult jobb gazdának, ami a portfóliót illeti, mint a kasszák. A működési eredmény csak 3 kasszánál volt pozitív tartományban. Az adatokból jól látszik, hogy a működési eredményt alapvetően a kasszákra rótt terhek, a megcsappant tagság befolyásolta az elmúlt időszakban.
Önkéntes kasszák helyett az egészségpénztárakat választjuk
Nézzük a további pénztárakat. Az önkéntes kasszák taglétszáma az időszak végén 1 millió 245 ezer volt, a tagság negyedév alatt 15 ezer fővel megcsappant. A kilépők és a szolgáltatásban részesülők számának növekedését nem tudta ellensúlyozni az új belépők száma, mely elmaradt az egy évvel ezelőtti értéktől.
Ezzel szemben az egészségpénztáraknál a negyedév végére 52 ezer új tagot regisztráltak, ez negyedév alatt 4,6%-os növekedést jelent, amivel az egészségkasszák tagsága elérte, majd meg is haladta az 1 millió főt ( 1 millió 25 ezren vannak). A tagdíjbevétel ugyanakkor nem emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest: 10 milliárd 207 millió forint volt.
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió összértéke három negyedévi csökkenést követően emelkedett, a 2011. év végi 834,192 milliárdról március végére 841,763 milliárd forintra, március végére 32,4 milliárd forintos befektetési nyereséget realizáltak az önkéntes kasszák. Az önkéntes pénztárak vesztesége nagyjából megegyezik a magánnyugdíjpénztárakéval: a negyedév végén 214 millió forint volt. Érdekes, hogy míg a magánpénztáraknál nőtt a portfólióban az állampapírok súlya, addig az önkéntes kasszáknál csökkent.
Folytatódik a magánkaszák vesszőfutása
A magánnyugdíjpénztárak ismét veszteséges negyedévet zártak, akárcsak az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az előző 3 hónapban az egészségpénztárak tagsága emelkedett a leginkább. A magánkasszáknál nőtt a magyar állampapírok állománya, az önkéntes kasszákról ez nem mondható el.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
