| (Fotó: depositphotos.com) |
Egy évvel ezelőtt jelent meg az a hír, hogy megszűnik a lakás-takarékpénztárak állami támogatása. Sokan vélték úgy, hogy ezzel az egész szektor megszűnik, és eltűnnek a piac szereplői. Ez idő alatt nagyon sok minden változott, néhány dolog megmaradt. Így többek között nem lett a Fundamenta jelzálogbank, hanem megmaradt lakás-takarékpénztárnak. A túléléshez ugyanakkor az kellett, hogy újragondolják a stratégiájukat, és kiszélesítsék a palettát a lakhatás teljes vertikumára.
Ennek érdekében összeraktak egy „lakhatási ökoszisztémát”, amelynek lényege, hogy új piaci szegmensekbe történő belépéssel az otthonteremtés egyre több területén tudja szolgáltatásaival támogatni az ügyfeleit. Ennek keretében új a lakástakarék termékeket indítottak, és újabb hiteltermékeket is kínálnak. Emellett elindul a solar üzletág, ennek fókuszában a napelem-rendszerek telepítésének közvetítése, illetve finanszírozása áll. A Fundamenta szerint itt komoly piaci lehetőség van, hiszen a környező országokhoz képest a hazai lakossági felhasználás jelentős lemaradásban van.
A másik nagy újítás, hogy október 1-től immár ingatlanközvetítéssel is foglalkoznak, a budapesti indulást követően a jövő évtől ezt a tevékenységet országosan is kiterjesztik. A tevékenység fókuszban a lakáscél és az öngondoskodás van. Így a fentiek mellett például a Fundamenta az állampapír-forgalmazásba is beszállt.
Az üzleti volumen az 5-6 évvel korábbi szintre csúszott vissza, de Morafcsik László szerint ezzel a Fundamenta megőrizte a súlyát az otthonteremtésben. A társaság a hitelezési teljesítményével közel 15 százalékos piaci részesedést ért el a magyar lakás-hitelpiacon. Darabszámra mindez kevesebb szerződést jelent, de a értékre az egy szerződésre jutó állomány növekedett. A szerződéses állomány 3329 milliárdról 3724 milliárdra bővült. A betéti állománynál (3563 milliárd) és a hitelállomány (160 milliárd) is hasonló százalékos növekedés volt. Az új helyzetben hosszabb távú konstrukciókkal is ki tudtak rukkolni, aminek révén a fiatalabb korosztály felé is tudnak nyitni.
A Fundamenta vezérigazgató-helyettese szerint az értékesítési hálózat esetében ugyan volt fluktuáció, de komoly leépülésről nem lehet beszélni. A német kamatkörnyezetben évekkel korábban megélték azt a kamatkörnyezetet, amit most nálunk is láthatunk. Ugyanakkor az ottani tapasztalatok is segítenek, hogy talpon maradjanak. Morafcsik László szerint, ha az anyavállalatnál sikerült rentábilisan működni, akkor Magyarországon is sikerülni fog.
Állampapír forgalmazásnál olyan ügyfeleket hoztak be, akiknek nem volt banki kapcsolata. A Fundamenta szerint a visszajelzések a Pénzügyminisztériumból folyamatosan pozitív. Ezt a tevékenységet a kincstáron keresztül végzik.
A Fundamenta Ingatlan elindítása egy új üzleti modellt hozott be, mert látják, hogy a lakástakarék termékeknél látják, azt, hogy milyen anyagi kerete lesz az ügyfeleknek. A rendszerükben az eladók és a vevők egyszerre vannak jelen, és még a finanszírozást is biztosítani tudják. Elsősorban az ügyfélkörön belül kívánják az ingatlanok adás-vételét segíteni, a meglévő 850 ezer ügyfél bázist jelenthet ehhez. A teljes finanszírozás 70 százaléka kötődik ingatlanvásárláshoz. Ennek ellenére a Fundamenta tapasztalati szerint az elmúlt időszakban indult, illetve módosított állami támogatások (Csok, babaváró hitel) nem befolyásolják az ügyféligényeket.
A Mol-csoport azerbajdzsáni földgázkészletek kitermelésére vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött vegyesvállalati partnereivel. 
